egyébként csak én vagyok olyan jólelkű, hogy mielőtt leütnék, elpusztítanék, megfojtanék egy pici pókot, elbeszélgetek vele, és még bocsánatot is kérek tőle azért, mert kinyírom? vagy ez nem is jólelkűség, hanem kegyetlenkedés ezekkel a pici állatkákkal, akik oly kedvesen bezavarnak nyugalmamba és KÉPESEK ESTE 10ÓRAKOR AZ ÁGYAM FÖLÖTT HINTÁZNI?
szerintem csak egyszerűen jólelkű vagyok:)