azt nem írtam (én marha), hogy a Kristóffal is találkoztam ma; igaz csak kábé 20percet, de akkor is. annyira hiányzott. végülis szombaton úgyis találkozunk; addig meg megmarad az, hogy jajdejó lesz szombaton.

hellohello:)

hazajöttem, mert épp szabad-délután van; minden oké, leteszteltem a hazajutást és örömmel konstatáltam, hogy nagyon ügyes vagyok. királyságvan meg satöbbi, jófej mindenki, ennyi őrültet élő ember nem látott még együtt; az biztos. nemsokára megyek vissza, aztán majd pénteken megint jövök haza; akkor szerintem majd részletesebben is beszámolok mindenről.

pá gyerekek.

jameg písz. (haha)

hát

ez a nap is eljött.
reggel 7kor én még pilismaróton arról tanakodtam a Kristóffal, hogy akkor most aludjunk 10percet vagy sem, ugyanis egy percet se aludtunk éjjel. aztán végül úgy döntöttünk hogy alszunk, bár nem 10perc volt, és nem lettem kevésbé álmos.

netet majd keresek; megpróbálok írni. mindenki jó legyen.,

és higgyétek el az 53-at. mert az ötvenhármat el kell hinni. (bash; hullafáradtak voltunk már)

legyetek jók.

édesapukámnak nagyon is kifogása volt az ellen, hogy megigyunk egy pohár vodkanarancsot; lehet hogy máskor nem kéne ilyeneket közölni a blogomon?
azért ennyire, mint amennyire mi higítottuk mavire nem fog leszédülni a bicikliről, én meg nem fogok kacsázva hazamenni.
nem fogok berúgni egy pohártól:D
komolyan mindjárt szavazást indítok, hogy lehetséges-e egy pohártól berúgni.

mavire szerint a vodkanarancs is női ital.
jóóó legyen:)

mavirevel jól megérdemelt búcsú-vodkanarancsunkat fogyasztjuk épp; női ital hiánya miatt.

45-öt?
hát normális maga?:D
45muffint?:D

nagy a csend...

nagy, bizony. folynak az előkészületek, ideoda rohangálás van; és volt hét eleje óta; most végre valahogy már összeállt a kép, tulajdonképpen esernyőn és csellótokon kívül minden meg van. most már csak előre kell gondolkoznom; mit akarok felvenni jövőhéten; és azt szépen belevágni a bőröndbe, hogy még véletlen se nézzen úgy ki egy ruhám se mintha előtte vasalták volna.
tulajdonképpen kíváncsi vagyok a sulira, meg arra is, hogy milyenek lesznek a szobatársaim; meg úgy egyáltalán, hogy fogom én ezt a különéletet bírni. biztos jól, de azért hétfőn letesztelem magam, milyen ügyes vagyok; hogy találok haza egyedül, segítség nélkül.
amúgy nem ígérem, hogy be tudok számolni mindenről ami fennt történik, mert nincs gépem, de majd felcaplatok bíróúrékhoz, és igénybe veszek egy gépet egy gyors posztra.
napá.

együtt szörcsögtünk nagy vidáman, mert ő már meg van fázva, én meg még csak kicsit fújom az orrom; aztán röhögve összedörzsöltük az orrunkat; mert minden bizonnyal az eszkimók is úgy csinálják. azért azt megbeszéltük már régebben , hogy az eszkimók azért mégse csinálhatják ezt, mert csak orrösszedörzsöléssel nem lehet szerelmet kifejezni; de azért végülis vicces.
meggyógyulni legalábbis nem gyógyultunk meg az orrösszedörzsöléstől; de sebaj. :)

most már tudom, miért állt meg az idő.

közeledik

a nagy nap; ez abból is látszik, hogy már rohangálás van ezerrel ideoda, tegnap decatlon volt céundával meg metró, mert bőrönd is kellett; aztán még hátramaradt a pizsama meg a cipővásárlás (szegény virágosconverse már szakadt) kemény csellótok beszerzés, pakolás aztán költözés szombaton.
most nem tudom eldönteni, hogy nevessek-e vagy sírjak. olyan közel van már ez az egész. elrohant a nyár, aztán ha nem kapok észbe elfog rohanni a tanév is.
jaj:)

este brigittával teszkóba vágtattunk sörért, mert ez a hülye lány alkoholmenteset hozott. :D

tegnap voltunk balatonon szabócsaládnál, tök jó volt, vízparti nyaraló, horgásztam, meg fogtam vizisiklót, aztán vizipipáztunk meg söröztünk szabóbencével a teraszon, megbeszéltük hogy milyen szar néha ez a pénzközpontú világ, aztán lementünk a mólóra a szülőkkel beszélgetni.
8kor meg jöttünk haza. elég későn értünk haza, de sebaj, tök jól telt a napom:)

A Haditerv..

és akkor veszek fekete kalapot, fekete napszemüveget, feketére ki lesz húzva a szemem, és lesz fekete magas szárú csizmám, lesz hosszú földig érő fekete kabátom; és akkor majd szemembe húzom a kalapom, felveszem a napszemüveget, felveszem a kabátot, felveszem a csizmát; kipakolom a bőröndből a ruháimat, otthagyom őket hanyagul az ágy szélén; szaladok a buszmegállóba, jaj annak ki utamba áll, kabátom vészjóslóan suhog; a délinél leszállok a buszról elvegyülök a metró felé igyekvő tömegben, de nem kerüli el a figyelmem a biztonsági őr kerekre tágult szeme; a metrón körülnézek gunyoros mosolyra húzom számat, nevetek mert ti nem tudjátok hová megyek; kiszállok a metróból, vészjóslóan kattog a bőrönd kereke a kövön; felszállok a vonatra; utazom , mikor a kalauz odajön a jegyért megemelem kicsit a kalapom szélét, finoman rámosolygok; óó tudatlan nem tudod mire készülök; leszállok az esztergomi állomáson, és suhogó kabátomban elindulok a hegy felé.
melegem van, jaj de nagyon, fekete kabát, óó kellett nekem ilyet felvenni; gondolkozom mi lenne ha csak egyszerűen felmennél beraknád a bőröndbe? sima ruha. de nem. nem és nem.
odaérek, csengetek, mosolyt villantok az ablakban megjelenő kedves szőke kisfiúnak; felmegyek a lépcsőn, bemegyek, még egy mosoly, még egy lépcső; felemelném lábamat berúgnám az ajtót; mosolyom őszinte, csók, de szerelmem most el kell hogy vigyelek magammal. ne aggódj.
és beraknám a bőröndbe ne féljetek, és újra szemembe húznám kalapom, megigazítanám kissé kilógó tincseimet; és pesten a metróban üldögélnék, újra bágyadt lennék, levenném a kalapom, szemüvegem, és a déli pályaudvar előtt mosolyogva köszönnék a biztonsági őrnek aki előtte elkerekedett szemmel nézett; vajon mire készül ez a lány.

nemsokára körvonalaim belevesznének az éj sötétjébe; és a koleszban kiszedném a bőröndből a Kristófot, levenném a kabátot eldobnám a szekrénybe, és akkor haditerv teljesen ki lenne pipálva.

ehelyett azonban; hétfőn ha hazajutok szabafoglalkozás közben esztergomba; valószínűleg nem bőrönddel, nem földig érő kabátban, nem csizmában, nem kalapban és nem szemüvegben fogom megtenni. sima ruhában, sima cipőben, sima táskában. nem fogom én berúgni Kristóf ajtaját. ha hazajutok csak odasétálok, mosolygok és beszélek ahogy szoktam. meg miegymás.



földig érő kabát nincs mert meleg van. Kristóf elrablás sincs, mert még nyár van.
úgyse rabolnám el. éééén. aki csak az ágyról tudja őt legurítani nevetve.

én. a pillekönnyű súlyú kis mezei virág.
:)

és akkor 10percre felmentem, mert elfelejtettem odaadni a köveket, és akkor 7óra volt, és 10után keveredtem haza, mert a 10perc úgyse 10perc, mert az nem létezik; mert nincs semmi dolgom meg neki se, és akkor miért lenne csak 10perc; jééé két napon belül kétszer találkoztunk, milyen jó nekem; SZERETLEK.

Amor omnia vincit!!!
A szeretet mindent legyőz.
haha. milyen könyvet kaptam már az osztályfőnökömtől. olyan bölcsességek vannak benne hogy hajjjaj.:D najó van néhány ami tök jó. ez a szeretetes is tökjó.
azért gyökérségekből sincs hiány a könyvben. majd keresek valami nagyon abszurdat és leírom.

nyaralááááás

Amatores amant flores:)

a szerelmesek szeretik a virágokat:)

9hónap:)

ezt találtam.

Amicus est tamquam alter idem.
A barát a második énünk.

haha.hahahaaa

Kamilka és Kristóf:)

zenetáboor:D

ez itt az.

igen. a 130. bejegyzés. hogy most ezt minek ünneplem nemtudom. csakúgy ránéztem a "számlálóra" és megakadt rajta a szemem. amúgy most épp mindjárt a megérdemelt pihenésemet fogom tölteni, mert ma főztem és összepakoltam a konyhát.
na irány a kert. kávé zene vizipipa.

pádáván.

és ÍME

a nyaraláson készült kettő; igen, pontosan kettő bejegyzés:

2009.08.14.
Azt hiszem tizennegyedike van, bár nem esküdnék meg rá, mert időérzékemet olyan szinten elvesztettem, hogy arról sincs fogalmam, hogy hány óra lehet. Bár sötét van, de az nem ok arra, hogy azt gondoljam este 10 körül jár. Ordítanák vidáman persze többen: hülyegyerek ott a telefon. hülyék vagytok mondanám én, mert a telefonom lemerült.
szóval remek végül is minden, azon kívül, hogy így igen elveszettnek érzem magam.
azt amúgy már sikerült előbb kiderítenem(dejó hogy van a kocsiban olyan kijelző ami mutatja hányadika van meg satöbbi) (JÉÉÉÉÉÉÉÉ!!!!!! TÉNYLEG TIZENNEGYEDIKE VAN!), hogy péntek van, és holnapután utazunk haza. amúgy jó ez a nyaralás, csak tegnap éjjel olyan élményben volt részem amin magam is tulajdonképpen meglepődtem, mert én nem félek a vihartól, de itt a kocsiban félelmetes volt a villám meg a dörgés( a hegyek úgyis visszaverik a hangot), szóval ajtóstul rontottam be a sátorba és vetettem be magam apáék hálófülkéjébe, mondván (fizikai lehetetlenséget meghazudtolva) a kocsiba mindjárt belecsap a villám és akkor meghalok. mire ők mondták hogy ha ránk dől a fa akkor hamarabb meghalunk; szorítottak nekem helyet, és végre lefekhettem normálisan. aludni nem tudtam, de sebaj. aztán fél óra múlva cseppet sem álmosan felkeltem, átirányítottam magam az autóba, és megnyugodva hallgattam a dörgést, ami egyre messzebb volt véleményem szerint.
amúgy nagyon idegesítő úgy aludni, hogy minden eső csepp ami a fáról ráesik az autóra; ágyúdörgésszerű hangot hallat. így kérem nem lehet aludni!!!
mellékesen megjegyezve, most aludni térek, vagyis lekapcsolom a biciklilámpát és megpróbálok szundikálni. egészen jól elvagyok itt az autóban.
amúgy ezt az egész irományt majd bejegyzésként tündököltetem a blogomban. pá gyerekek.

úúúúú a másikat majd este leírom, most nincs kedvem. inkább távzom olvasni. viszláááát.

ma azt hiszem fullservice lesz, mert lehangolóan hülyén nézek ki, mivel voltam olyan igénytelen hogy múlthét csütörtök óta nem mostam hajat. romboló hatású a nyaralás lám lám. bár volt rá jó okom; olyan hideg volt, hogy azonnal sikítva ugráltak volna ki a fejbőrömből a hajhagymák, ha vizes fejjel mertem volna mászkálni.
na de most megyek és keresek valami ruhát, aztán elmegyek a müllerbe hajfestékért.
visszafestem a hajam eredetire.

ausztriáig kellett utaznom azért, hogy megtudjam, milyen autóban aludni, milyen éjjel negyed kettőkor bemenekülni a sátorba; mert úgy esik az eső és úgy villámlik; és odáig kellett utaznom, hogy beleszeressek a hegyekbe, és hiányérzetem legyen, ha nincsenek mellettem.

óóó

mindjárt le kell feküdnöm aludni, mert nem mondanám hogy elmúlt 24órában sokat aludtam volna. bár végülis alhatok majd az autóban is reggel, de a kocsiig is el kell majd valahogy mászni, tehát felkelni muszáj, vagyis aludni is, mert alvás nélkül még mászni is nehéz.
namármost.
mosthogy ezt így megtárgyaltam saját magammal; azt hiszem lépek is.
a blog most papíron fog futni 9napig, amiből ti semmit nem fogtok észrevenni, mert levélformátumban írom majd Kristófnak. lehet, hogy oda se adom Neki, de valakinek címezni amit írok, sokkal könnyebb.
majd ha hazaértem megint lesz szerintem egy pár kép a jónagy hegyekről, meg a jónagy várakról.

ismétlésképpen:
-Maci-----jön, persze hogy jön, mindig is mondtam, hogy ragaszkodom Macihoz, zenetáborban is volt velem. világot lát; nohát.
-Béka-----jön, még jóhogy. Béka, Maci legjobb barátja, Kamilka mellett szoktak dögleni. BÉka is jön, világot lát ő is. nem árt ám az se.
-Kispárna-----jön, ő is jön, mert miért ne. hű társam az álmok mezején, tralllalaaa.

na pá...DÁVÁN.
jók legyetek.

MP4 LEJÁTSZÓÓÓÓ

a tücsökciripelést el kell valami zenével nyomni.

a macit itthon ne hagyjam.
ja meg békaaaaa.
kispárna.
kisdoboz.
füzet.
toll.
remek. ennyivel el is lennék 10napig.
mit nekem sátor.
alszom én kinnt a réten a szöcskék között is.

háhááá:D reggel nem is voltam fáradt. annyira:D
bő két és fél óra alvás , és némi szemnyitogatási kísérlet után visszahanyatlottam a párnára és kértem még 10percet, mondván még csak fél9 van, ne keljünk ilyen korán.
meglepően jól bírtam éjszaka a rizikos-strapát, jöhet még pár ilyen, mert egészen jó az a játék. főleg ha nem nyírnának ki rögtön a második körben.
senki ne aggódjon. amit megmondtam; megmondtam. lesz még olyan fiúk, amikor könyörögni fogtok, hogy behódolhassatok a zöld hadseregnek.

de arra lehet, hogy várni kell még egy évet. vagy 10et:D nem adom fel.

kezdek komolyan elfáradni, de még tart a rizikozás és kíváncsi vagyok ki fogja megnyerni. van tippem, de nem hangoztatom hátha nem jön be. aztán rizikozás után alvás; még jó, hogy sokáig aludtam tegnap délelőtt, és semmittevéssel töltöttem a napomat; így jobban bírom. fáradok, fáradok; de meglepő, hogy nem ásítozom sokat. azért ha szembekerülnék most hirtelen egy ággyal, nem biztos, hogy nem zuhannék rögtön rá, és aludnék el rajta fél perc után.

na erre a mozdulatsorra még várni kell kedves olvasók; és orvostanhallgatók csürhe csoportja; de ne aggódjatok; eljön majd ez a pillanat is. persze ti mind alszotok. puhány emberek.                            

most egyszerre már nem is vagyok annyira fáradt, de ez úgyis csak látszat, ez a "hirtelen nem vagyok fáradt állapot" majd 10perc múlva elmúlik. de sebaj. 

reggel sokkal fáradtabb leszek, mint most vagyok. 

na pá. legyetek jók ha tudtok. és aludjatok jól, álmodjatok szépeket. jó iccakát gyerekek:)

megint

kinyírtak. nembaj. egyszer úgyis leverek mindenkit. addig meg a hadosztályaim pihennek. nehogy elfáradjanak.:)

basszuuuuuus:D két kör után kinyírtak a fiúk Rizikoban:D

válasz

arra, hogy miért nincs ott zene. abban a bejegyzésben, amiben leírtam mit határoztam el. megmondom neked Apa,miért nincs ott zene. azért nincs mert abból sose fogok megélni. ne hidd kérlek, hogy nem szeretek csellózni. szeretek. lehet, hogy kételkedsz, mert nem akarok a zenei suli után zenével foglalkozni. de ne tedd. bízom abban, hogy a suliban majd találok magamnak 2 jó hegedűst, és egy brácsást akikkel majd zenélhetek, akár a suli után is. de nem. főállásban nem akarok zenész lenni. tudom, hogy szép élet a zenészélet, meg nyugis. de van még egy álmom; az, hogy gyógyszerész legyek.

nem fogok lemondani erről. arról se, hogy életem végéig zenélni fogok. otthon a családnak fogok. fogok nektek is. mindenkinek, aki kéri. de gyógyszerész leszek. vagyis szeretnék lenni. 

és a zene. a zene mindig is az marad ami eddig volt. egy gyönyörű dolog az életemben, amit imádok csinálni; és imádni is fogok. hiába nem hiszed el Apa; hiába nem érted meg, miért megyek el pestre egy zenész iskolába. rosszul esik a kérdés, hogy MINEK?

tudod minek? tudja egyáltalán bárki is, hogy minek?

mert szeretek zenélni. akárhogyan nem hiszitek el. 

szeretek.

Anyukámmal:)
Eszterrel:)

úúú gyerekek, ma 10kor keltem, heverésztem, semmi dolgom nem volt, és még most sincs, nem kell dolgozni menni, pihenés van; juppiiiii.
ja.és. eldöntöttem dsarosi segítségével, hogy barackos sütit sütök, és nem meggyeset, mert meggy nincs itthon csak barack. kaptam az Anyukájától kedden.

már csak tojásért kell boltba menni, és akkor sütögethetek.

és elhatároztuk,

hogy megcsináljuk. hogy ha beledöglünk is, de megcsináljuk.
és végigtanuljuk ezt a négy évet. és az azt követő ötöt is.
és lesz matek emeltem.
lesz német, és angol érettségim.
lesz info érettségim.
lesz biosz érettségim.
lesz kémia érettségim.
kitűnő leszek míg csak bírom.

beledöglöm is végigcsinálom, és gyógyszerész leszek.
és seggberúgok mindenkit aki nem hisz bennem.
aki nem hiszi el, hogy végig bírom csinálni, az ne higgye.
és majd röhögök a diplomámmal, idióta csürhe orvostanhallgató banda, kik néztétek hogy élesztek fel egy hullát. (tegnap este, hahaha; a hulla aki él, és röhög)
majd röhögök, és lehervad a mosoly az arcotokról.
és négy év múlva írok majd egy bejegyzést. hogy megcsináltam négy évet, és még jön öt.

ja. azt mondod minek kitűnőnek lenni.
nekem ez a célom.
meg az hogy boldog legyek. és most boldog vagyok, és nagyon régóta boldog vagyok;
és aki nem hiszi járjon utána.

húzzatok el kukutyinba zabot hegyezni.

de én gyógyszerész leszek.

kamilka üzenete:
*beledöglünk de megcsináljuk
Viven üzenete:
meghát


és még annyit: Anyukám, ezt olvassad!

hahaha.
haaaaaahahahahahahaa:D
na várjatok csak, elverlek titeket. csürhe orvoscsoport, kik merészeltek leselkedni miközben egy hullát akarok felébreszteni.
várjatok csak, várjatok:D

engem így még nem vertek át.
a hülye osztálytársaim:D (L)
jajajajajajajjjjj

na az eleétől. ma úgy volt hogy Ancsival(L) találkozom. találkoztunk is, és rábeszélt hogy menjünk a teaházba. és mentünk. és aztán ott ült egy csomó osztálytársam meg a tanárnő. és úúúú...
köszönöm nektek régi osztálytársak, szép volt tőled Roland, Bence, Alex, Szilárd, HKristóf, Réka, Ivett, Zsófi és Zsófi, Betti, Ancsi, Balázs, Bogi, Andi; és Smigerné Tanárnő!

köszönöm nektek:)

zenetáborra emlékezve(L)

tortasütés, avagy csapóNYOLC

és Kristóf születésnapja.
(tegnapi nap)

első lépésként keljünk fel reggel9kor, kipihent arc, háromszor átrendezett mosolyszerkezet, papír-ceruza, irány a bolt, mondván a tortához hozzávaló is kell. a boltban hosszasan keresgéljünk mindent, majd amit nem találunk meg azt keressük tovább. jó módszer csak megunható.
miután megtaláltunk mindent, és kezdünk aggógni hogy a nálunk lévő kábé hatezer forint nem lesz elég, rohamozzunk meg egy kasszát és fizessünk 4000forintot. meglepődésünket ne mutassuk a pénztáros előtt, miszerint kevesebbet fizettünk mint gondoltuk.
érjünk haza, kezdjünk hozzá a sütéshez.
a piskótát nem nehéz megcsinálni, kezdjük azzal, majd miután beraktuk a sütőbe, álljunk neki a krémnek.
a harmadik krémnél (három krém kellett ugyanis a tortába) kezdjünk gyanakodni hogy a tejszín nem akar annyira habos lenni mint kéne, és rövid úton folyamodjunk telefonos segítséghez. jóanyánk segítségével jöjjünk rá rossz fajta tejszínt vettünk, ezért vadásszunk másikat. miután sík idegek lettünk, húzzunk el ebédelni, és rohamtempóban sprinteljünk a teszkóba habtejszínért, amit a későbbiekben még inkább nem sikerül majd habosítani.
miután hazaértünk, álljunk neki a habtejszínből is megcsinálni a krémeket, amik így még siralmasabban fognak festeni mint a másik tejszínnel. kezdjünk a sírás szélén állni, vágjuk fel a piskótát, rakjuk bele a krémeket, és akkor már tényleg a sírás szélén írjunk sms-t Kedvesünk édesapukájának hogy itt állunk egy ritkaszar torta felett és nem tudjuk mit csináljunk.
majd jöjjön a mentő ötlet, muffint sütünk, rohanás boltba, muffinhozzávaló, hazaérés, ajándék-készítés, majd muffin sütés, fürdés, nyugodt arcvonások, ittvannak értem, autóba be, sütik megvannak, csak a torta íze kérdéses.
satöbbi satöbbi;
23:15kor berontottam a lakásba az öcsém által készített rajzért, sötét volt, de megtaláltam visszasprinteltem dsarosihoz mert ő hozott haza, odaadtam neki, tehát fél12re abszolút haza is értem.
minden tekintetben.

Eszterke üzenete:
*érzem az erőő sötéétoldalát:D
*enyém csak a paripinát tudja mondani..:/
kamilka üzenete:
*szarügy
Eszterke üzenete:
*nembaj:D
*majd megtanítom kardoshörcsögre:D
kamilka üzenete:
*miféle kardoshörcsögre?D:
Eszterke üzenete:
*hát ami hörcsög, és karddal rohangál.D
*:D
*most itt jáccanak előttem:D
kamilka üzenete:
*mik
*a hörcsögök?
*ez megérdemel egy wászt
*WAAAAS?D:

kamilka üzenete:
*mittudomén
*D:
*majd ha egyszer megpihenek itthon a saját galaxisomban
*majd uccsó héten augusztusban
*rendezünk nekem búccsúúúúpártit
Brigi üzenete:
*miaz h néked külön galaxisod van?:D
kamilka üzenete:
*mit szólsz?
*D:
Brigi üzenete:
*oké
kamilka üzenete:
*neked is bázze
*csak hülye vagy és nem veszed észre
Brigi üzenete:
*nekemnincs
kamilka üzenete:
*akkor szar vagy
Brigi üzenete:
*jja de teis suttyósárkány....paff a bűvös sárkány:D
*úgyis mindíg paff vagyok tőled:D
kamilka üzenete:
*jáj
*ez deszép volt
*D:
Brigi üzenete:
*ó hát bennem egy művész veszett el......de olyan mélyen hogycsak na és elő sem jön:D
kamilka üzenete:
*látom
*érzékeltem
*amúgy tudtad hogy az én dzsedikardon azt mondja nindzsá és nem azt hogy züm zümmm?D:
Brigi üzenete:
*tudtam:D
kamilka üzenete:
*nebassz
*olyan hangos?
Brigi üzenete:
*ide hallom basszus:D
kamilka üzenete:
*deszaaar
*D:

ifjú pádávánok kalandjai a galaxisban

ma Ifjú Pádávánok Találkozót tartottunk a kertben, vagyis csak később lettünk pádávánok, de azért hívhatjuk már így e remek összejövetelt.
mint ifjú pádávánok természetesen lézerkarddal vívtunk, és megpróbáltuk egymást minnél többször a víz alá tudni, na ez persze nem mindig sikerült; az viszont sikerült, hogy legalább 15 cm víz a medencéből hipp hopp eltűnt.
Ifjú Pádávánok megijedtek és kiléptek a harci mezőről a tiszta kék égre, leültek pipázni, és rettegtek a Galaxis Urától, aki berágott a kipancsolt víz miatt.
de végül minden jóra fordult, és Ifjú Pádávánok felmentek az egyik Pádáván szobájába rendet rakni, mert az volt a feladata kamillavirágpádávánnak.

végül a Galaxis Urának haragja nem tartott sokáig ugyanis kamillavirágpádávánnal, és kristófpádávánnal kiült a teraszra vizipipázni még az este.





arról nem számoltam be, hogy elkezdtem a kristóf születésnapi ajándékát csinálni, és eddig csak a harmadik változatot csinálom. remélem kész lesz mire megyek hozzá.

ja

azt nem is írtam, hogy
Már mi nálunk babám, már mi nálunk babám, az jött a szokááásba, HOGY!
nem szedik az almát, nem szedik az almát fedelees kosááárba!
felmegy a legény a fááára!
ránéz az almááára! OSZT
visszanéz az alma, hogy itt ez a marha
felmászott a fááááára!:D

jujujujjjj visszavissza visszaaaaaa zenetábort megiiiint:D


u.i.: azt elfelejtettem írni, hogy az Eszter egy paripina. ő mondta nem én. (a paripina amúgy szerinte a paripa nőnemű változata:D)

juhúúú

szárnyalooook:D de tényleg. kitaláltam mit fogok a Kristófnak a szüketlsnapjára csinálni, és már azt is tudom, hogy milyen tortát fogok alkotni.
én mondtam, hogy szárnyalok. NEKEM elhihetitek:D

jesszus

azért én se vagyok semmi.
ide ültem, hogy ugyebár én majd keresek tortareceptet, és kerestem is, találtam is, de elborzadtam mert olyan hosszú a leírása. kérdem én, minek ilyen hosszan leírni? nem lenne egyszerűbb egyszerűen fogalmazni, úgy hogy egy földi halandó is értse?
persze, értem én, na de ilyen hosszú leírásokat.
sebaj; akármilyen hosszú megcsinálom én a tortát; de most már csak az a kérdés, hogy milyen tortát;
Eszterházy tortát vagy Feketeerdő tortát?
holnapig muszáj eldönteni.

nahát gyerekek, hazaértem.
ééés most; itthon leszek 4napot. aztán megint megyek el; de 10 napra. jajjjjj 10nap. az sok. de nem baj, mert világot látok és utána hazajövök és mutogathatok mindenkinek szépséges képeket a szépséges kastélyokról, ahol az én tündökletesen csodálatos lila hajú fejem megfordult. hahaha. milyen furcsa. nem emlékszem hogy múlt nyáron ennyi programom lett volna. most meg. egy hét itthon, vagy 4nap, aztán 9-10nap megint távol. a 7napba még beleegyeznék jó szívvel. de 10. naneee. azért az már nekem is egy kicsit sok. de nem baj; fejjel előre, egyenesen jólesz az gyerekek, lesz sok kastély juhuuuu; Kristófnak meg majd minden este írok levelet, amit nem adok fel postán, és amit majd ha hazaértem odaadok neki. ugye milyen jó ötlet. látjátok, hazajövök zenetáborból és szárnyalok. (na nem mintha eddig nem tettem volna; ----juj de rossz szööveg)

na. zenetáborról még egy szót se szóltam.
remek.
:D
egy szó. szóval akkor már szóltam róla.
najó bővebben; nagyon jó volt, nagyon nagyon nagyon. volt benne egy kis sírásrívás aztán kihüppögtem magamat Kedvesem vállán, megnyugodtam, mert figyelt rám; volt egy kis éjjel 3kor kukoricasaláta-hús evés Eszterrel; volt nagybödön fagyi evés, földön ülve, istentudja mikor, valamikor éjszaka; volt harcipuszi; színdarab; soksok zene; végre megtanultam Attila egyik darabját is, és elkezdtem írni a második darabomat végre; kellett hozzá egy kis lökés mert nem volt sok zene bennem a legutóbbi erősen 21. századi művem után, amiben még mindig találok minden zongorázás után valami újat; és a többi és a többi.
és most elhatároztam, hogy ha törik ha szakad, leírom az első darabomat, és azt is amin most dolgozom, mert meg kell lennie az eredetiknek; tök más úgy ha beleimprovizálok mindenféle dolgot. úgy már nem tudom mi az eredeti.
képek nem tudom hogy lesznek-e zenetáborról, ha lesz valami normális közöttük (ha egyáltalán kapok) akkor rakok ide fel, mert én most nem fényképeztem.

na pá gyerekek, távozom tortareceptet keresni.