ja.a kezem nem javul, kezdek megőrülni, de szerintem ezt már közöltem minden egyes olyan bejegyzésemben, amit a kezemnek szenteltem. azért annyi előrehaladás van a dologban, hogy ha sikerül rávenni az orvost, akkor pénteken talán már kaphatok is injekciót. nagyon remélem, hogy beleegyezik, mert elég idegtépő lenne fiziotherápiára járni. sajnálom, hogy ez a dolog idáig fajult, mert ép ésszel is meg lehetett volna oldani, nem kellett volna rögtön még betegnek is lenni. látjátok. így kell megfosztani magunkat, a legfőbb munkánktól, és legfőbb szórakozásunktól is. nagyon reménykedem abban, hogy azért sikerül tényleg a lehető leghamarabb meggyógyulnom, mert így cselló nélkül egyáltalán nincsen értelme semminek, sőt (nem hittem, hogy valaha ilyet fogok mondani) az iskolának sincs így semmi értelme, mert hiányzik az a fő dolog ami miatt oda járok. persze tanulok, rohadásig, már amikor rettenetes biológia, vagy földrajz dolgozatot írok, de mivel ez csak egyszer fordult elő, nem szakadok bele a mindennapos tanulásba. fél óra, és tovább döglöm "vígan". merthogy én unatkozom. nem tudok már annyi programot szervezni magamnak, hogy tényleg lefoglalja minden percemet, fél2-től este 11ig. aludni se ment eddig nagyon, de mostmár kitaláltam egy remek módszert, és annyit alszom amennyit....lehet reggel fél7ig. :) néha tényleg sikerül egészen sokat, bár a hétfő éjszakai fél óránál minden több, úgyhogy nem viszonyítási alap.
most egyébként mai programként Anyához jöttem, és ma már negyed3tól szolfézsom is volt, úgyhogy egészen mozgalmas nap. juppi.
hogy holnap mit csinálok azt nem tudom. ki kell még agyalni.
na pá:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése