2010. október 13., szerda

valamicímkell.

na. a dolog úgy áll, hogy ultrahangterápiára kell járnom, aztán hogyha annak vége van, akkor elvileg meggyógyultam. vagy meggyógyulok. remélem ez így is lesz. konkrétan most már csak egyszerűen unalmas az életem. ülök, tanulok, alszom, aztán megint üldögélek egy sort és megint tanulok (ha még mindig kell valamit), aztán megint alszom. vagy sétálok valakivel. rendszerint ha valakivel vagyok délután az egy ember. állandósult. néha közbejön még egy kis program, este attilával cselló, de nem én csellózom hanem ő, mert nem szeretném még jobban elrontani az amúgy is eléggé elrontott kezemet.
úgyhogy végülis. ma este cselló. juppi.
csak játszhatnék már én is.
sziasztok.

Nincsenek megjegyzések: