rettentően el vagyok fáradva, hála ennek a hétnek. sikerült három nap alatt hat dolgozatot írnom, de nem ám, hogy szép elosztásban, 2-2-2. nemnem. 3-2-1. szerdára mire mindent megtanultam már lógott a nyelvem, régen csináltam én olyat, hogy reggel héttől meg se álltam éjfélig, és ebből 6órát tanulással töltöttem, de nem az iskolában. az már csak ráadás, hogy délelőtt suli volt, aztán oltás, infofakt, kamara, és este hattól éjfélig tanulás.
hiába hiszik azt egyesek, hogy a zenei suliban nem kell tanulni. dehogynem kell. van olyan osztálytársam aki 6tantárgyból totális bukásra áll. na kéremszépen. ebből következik, hogy tanulni kell.
engem meg lehet hülyének nézni, hogy görnyedek a könyv felett. magától nem száll a fejembe a lemeztektonika, és a matekdolgozatot se tudom úgy ötösre írni, hogy előtte nem néztem át egyszer, hogy hogyan is van az a bizonyos anyag pontosan. hát. nem is lett ötös a mostani, csak négyes. mert szerdán írtam matekból, meg csütörtökön is, és töredeklmesen bevallom, nekem nem volt kedvem átnézni a matekot éjfél után. reggel így is alig tudtam felkelni. na de sebaj, végre itthon vagyok, hétvége, lehet sokat pihenni, Kristófozni satöbbi.



megjegyzés: "milyen nap van?
szerda.
nebasszálfel. mit mondtál pontosan?
angika ne szórakozzál. szerda van a rohadt életbe.
nem igaz. ilyenkor már régen csütörtök van. jössz tanulni?
megyek."

ennyit a hetemről.