ma reggel sikerült fél10kor kikászálódnom az ágyból, hála kedves Szép Hölgynek, áááliááás Kórónak. először jött a telefon, aztán megjelent a kedves hölgy 10körül, addigra sikerült is emberi fejet varázsolni magamnak (ez idézőjel persze), és ezzel együtt sikerült az ágy széléről is feltápászkodnom úgy, hogy ne zuhanjak rögtön vissza a fáradságtól. remek nap elé nézünk amúgy, remélem délután nem lesz vágányzár, mert nagy bőrönddel megyek vissza, és semmi kedvem felcipelni egy vonatpótlóra. múlt héten ez volt ugyanis, akkor csak cselló volt meg kistáska, de már úgy se tudtam normálisan felszállni a buszra; nemhogy nagy bőrönddel.
végülis még lehet, hogy valahogy megfűzöm apát hogy vigyen fel. nincs sok kedvem annyit utazni.
főleg, hogy azt se tudom még melyikkel menjek fel.
1 megjegyzés:
az emlékezetes volt: D nemszeretnék mégegyszer vágányzárasat játszani:)
Megjegyzés küldése