egyébként nem is tudom, de olyan negatív vagyok mostanság, hogy hányni tudnék magamtól. mi ez kéremszépen? szoktam kérdezni saját magamtól, de őszintén mindig csak reggel tudok magamnak felelni, amikor is félájultan ülök az ágy szélén, és ruha után tapogatózom. tudjátok, ezek azok a jelenetek, amikor a filmben a főhős az ágy szélén ül egy szál alsógatyában, lehajol, keresi a tegnapi nadrágot amit ledobott az ágy mellett, és közben halkan, rekedten alámondással az élet bölcsességei szólalnak meg. na. nálam nincs alámondás, csak gondolatok, amiket öt perc múlva a szoba sarkába bevágok, mert rájövök, ha egész nap azokon járatom a fejemet, akkor egyszerűen egy kétlábonjáró idegroncs leszek. ezt sajnos (persze csak idézőjelben sajnos), nem engedhetem meg magamnak, mert épp mindig akad valami érdekesebb dolog amin lehet gondolkozni, amivel el lehet szórakozni, tegyük fel, mai nap éppenséggel egy csomó vasalatlannal hadakoztam, de sajnos 5órányi vasalás után is csak a felét sikerült legyőznöm. kicsit mérges voltam rájuk, hogy ennyien vannak, de legalább ezzel akad némi munkalehetőségem, némi pénzem is, amit kedves szüleim adnak nekem; úgyhogy kezdem úgy érezni itthontartózkodásom nem teljesen hasztalan és hiábavaló. amúgy attól függetlenül, hogy kicsit néha negatívkodom, még mindig derűs nyugalommal szemlélődöm a világban, és úgy teszek, mintha nem is ebben az univerzumban élnék. persze mondjátok csak, "hol vagy te derűsen nyugalmas kisangyalom?!", nem igazán érdekel, igenis az vagyok, kivétel akkor amikor írtózatosan felhúzom magam valamin, és elkezdek ingerültködni. még tanulni kell azt a derűs nyugalmat, hogy minden helyzetben sikerüljön, de nopara, menni fog. aztán vigyázzatok nehogy a végén majd úgy tudjak veszekedni, hogy a végén megállapítsam nem is volt ez veszekedés, minek üvöltesztevelem, nincs is semmi probléma. láttam én már ilyet elhihetitek. az ordibáló felet így lehet a legjobban kihozni a sodrából. csak abban az esetben én voltam az ordibáló fél, aki írásban ordított; a másik fél pedig írásban nyugodtan válaszolgatott. na. én akarok lenni a nyugodt válaszolgatóóó.
olyan türelmet, és nyugalmat fogok tanulni nyáron, hogy szeptemberre és leszek a rémetek, aki mindenre halál nyugodtan válaszol.
ezzel foglak én titeket sírba vinni. titeket.
csak nem tudom még kik azok a ti.