írtózatosan unalmasan tengetem mostanság napjaimat, ezáltal kezd elegem is lenni ebből a nyárból, de ne aggódjatok, tényleg csak nagyon lassan kezd elegem lenni, szóval még menthető szerintem az ügy. bár ez a menthetőség szerintem csak akkor lenne lehetséges, ha esetleg nem éjszaka élném az életemet, és ráadásul nem is egyedül élném az életemet éjszaka, és még ezen kívül nem egyedül élném az életemet éjszaka egy könyvvel. jahogy az már nem is egyedül, lényegtelen, de át kéne szokni arra, hogy a reggeli órákban is kezdek magammal valamit, és nem csak annyit hogy egyik oldalamról a másikra gurulok, és ezen mozdulatsor után unottan megnézem az órát, majd a láttára rögtön visszaájulok abba a remek gondtalan állapotba. nadehát, nem sikerül egyenlőre az, hogy hajnali kettő előtt lecsukjam a kicsi szemem; jó, van az néha hajnali négy is; és aludjak egy jót nyolcig, aztán indulhat a nap. hogyisne. inkább. nos, inkább azt mondom nyáriszünet van, jogom van az alváshoz reggel 9ig, ami igazából 10, aztán ha nem kell főzni akkor fél12; hogy aztán ne lehessen rám mondani, hogy pizsamában ebédelek, igaz nincs is pizsamám, mert nyáron inkább előnyben részesítem a pizsama nélkül alvást; igaz télen se fogadom el a túlzottan sok ruhaneműt alváshoz, jó nekem egy hosszú póló is, aztán csókolom, nem kell ezt a kérdést túlbonyolítani. különben is. hogy lehet már hosszú pizsamanadrágban aludni. kész kegyetlenség. nade. visszatérve a nemtudom hová. valahová oda az elejére. lényegtelen. szóval. életmódváltoztatás, meg pizsama, meg alvás. ja és reggeli kurva napfény, ami persze hogy csakis az én ágyamra süthet be, és persze hogy nekem kell arrébb gurulnom, hogy lehetőleg ne égesse szét gyönyörűséges (idézőjel) bőrömet, a hajnali (reggel10) napsugár. így jártam. persze ilyenkor a macska kurvára élvezi ám az életet, elnyújtózkodik, hempereg ideoda, majd lelök az ágyról, de neki hely kell kéremszépen, mi az hogy nincs helye, hééé. és persze nem feküdne olyan helyre ahol nincs takaró, dehogy, neki csakis az én zöld, birkamintás takaróm kell, és punktum.
mellesleg fogalmam nincs miről beszélek most, vagyis fogalmam az van, de hogy miért, na azt már sajnos nem tudom. úgy látszik unatkozom, na tessék, igazam volt, hogy unalmasak a napjaim.
egyébként a mai napom annyira nem volt az, bár a csellózáson kívül, és a bogival való mászkáláson kívül mást nem nagyon alkottam. öhm.....nem tényleg nem alkottam mást.
na. még azért számításba vehető az, hogy este megnéztem a meccset, amit éppen sugááááároztak, hahaha, és minden japán gólnál üvöltöttem, hogy "EZT NEKTEK KURVA DÁNOK". ha már a kis rohadékok kiejtették cameroont. egyébként nem tudom miért drukkoltam cameroonnak a dániával vívott küzdelmük során. sejtésem szerint csak azért mert szimpibbek voltak, mint azok a lusta dánok. amúgy megjegyezném, hogy soha életemben nem használtam azt a szót, hogy szimpi. SZIMPATIKUS. na. úgy már szép.

najó. szerintem hagyjuk ezt a valamit. mármint amit itt írtam. mindjárt holnap van egyébként.
úúúú. szerintem mennem kéne olvasni, mert rettenetes sok hülyeség gyülemlett fel bennem, és mint látjátok épp ezt zúdítottam rátok. naezt. pontosan ezt jelenti az, hogy csak úgy beszélsz, beszélsz, beszélsz, és halvány lila fogalmad nincs arról, hogy miről, miért, és egyáltalán kinek. vagy ebben az esetben ki fogja elolvasni.
ja. megjegyezném hogy holnap van. vagyis tegnaphoz képest holnap.


namentem mert ezt már én se bírom.