most már pontosan tudom milyen is a hangulatom. olyan elbújós. pontosan elbújni szeretnék. egy jó nagy sál mögé, körültekerni magamat vele, beleszuszogni, megérezni rajta azt az illatot amit úgy szeretek, és ami nem tudom, hogy épp merre jár, vagy lehet, hogy pontosan tudom, hogy hol van, csak nem akarom beismerni, hogy mennyi mindent is tudok valójában.
de lehet, hogy éppen nem is olyan illatot akarok érezni, mert az orromban épp valami citromoskrémesbabaszappanos illat van, amit nem is tudok hová rakni, úgyhogy LESZEL SZÍVES MÁSKOR TÁVOLABB HÚZÓDNI TŐLEM, MERT ÍGY BENNE MARAD AZ ORROMBAN AZ ILLATOD. khm. nos. hol is tartottam. jaigen. hogy szeretnék beleszuszogni egy nagy kendőbe. csak egy baj van. az, hogy akárhány kendő van ebben a lakásban, mind az én parfümömnek az illatát hordja, egészen addig amíg ki nem mossa édesanyukám. de épp édesanyukám alszik, úgyhogy nem mos kendőt, tehát nem szuszogok bele semmiféle kendőbe, és nem tekerem magamra, és nem gondolom azt, hogy milyen jó lenne kifeküdni a diófa alá egy icipici nekem tervezett kis függőágyba, ami egy bazi nagy KENDŐ.
ennyit arról, hogy hülye vagyok, és bolond, meg KENDŐMÁNIÁS.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése