2009. szeptember 29., kedd
kedves kóróvirágommal már kéne nagyon találkozni, olyan elveszettnek érzem néha magamat nélküle, mégiscsak ő a legjobb barátnőm, és hamár ily galád módon otthon hagytam, néha találkozni is kéne vele. nem kötelező, de azért hiányzik. főleg, hogy szombaton csak egy pillantásra láttam, amikor is bevágtatott a célba. mostmeg tárgyalunk vele, remélem szombaton tudok vele találkozni, Kristóf elvileg úgyis csak vasárnap ér rá, de ha nem, akkor is illene már elszívni egy tömés dohányt a kedves barátnémmal.
de amúgy mindenki hiányzik. olyan furcsa érzésem van amikor a vonat megáll egomkertvénél. ott a suli, meg minden, ott vannak azok akiket a legjobban szeretek még most is.
Kristóf, hiányzol!
Brigi, hiányzol!
Legyen hétvége.
basszuskulcs.
2009. szeptember 28., hétfő
Nyugati-pályaudvar.
csak álltam a vágány mellett, a hangosbemondó recsegett, bemondták, "az ötös vágányra szerelvényt állítanak be, a vágány mellett kérjük vigyázzanak", majd megint megszólalt "az ötös vágányról 14 óra 52 perckor vonat indul Esztergomba Pilisvörösvár-Dorog útirányon át, 18 perc múlva". végre. mindjárt hazaérek. aztán beállították a vonatot, emberek vizsgálták végig a vonatot, és végül 16: 20kor beértünk Esztergomba.
bemondták "Esztergom, Végállomás következik"
16:50 van.
17:09 kor indul visszafelé a vonatom.
sziasztok:)
2009. szeptember 26., szombat
helyzetjelentés.
jók legyetek.
2009. szeptember 25., péntek
2009. szeptember 23., szerda
" figyeljetek. van egy születésnapi tortátok. meghívtok 6 embert a születésnapi bulitokra. elfelezheted a tortát, megeheted a felét, a másik felét meg megehetik a többiek. nem igazságos, de te fél tortát akartál enni. végül is a legjobb az lenne ha a születésnapi bulidra egyetlen embert hívnál meg. mégpedig magadat. akkor tied az egész torta. lehet, hogy unalmas lenne a buli, de tied a torta.
egy tortát lehet 1500 fele is vágni. mi marad belőle? morzsa. de figyeljetek. ha meghívtok a szülinapi bulitokra 1500 embert akkor nektek is rossz lesz, meg nekik is. neked nem marad torta, a morzsából ők se esznek, és hazamennek sírva.
most már érted a törteket?
ööö........."
" vegyünk egy másik példát. veszel egy 300grammos Milka csokit. megvárod míg az anyukád, nagymamád, apukád, öcséd, bátyád, hugod, öcséd lemegy a kertbe, és te megeszed egyedül a csokit. de megcsinálhatod azt is, hogy lemész a blahára és elosztogatod a csokit. jószívű vagy, csak neked nem jut semmi......."
tibibá:D
amúgy azt még nem is mondtam, hogy megint beteg vagyok, most éppen nem szárazköhögés, mint múlt héten; nem dehogy; most épp hurutosköhögés, és olyan mintha egy kutya ugatna. mármint nem vagyok kutya. de azért remélem értitek. szóval úgy köhögök, mint egy kutya. vagyis nem úgy, hanem mintha ugatnék. debonyoluuuult. ja közben meg ráfeküdtem a laptoptöltőre. jaj.
jézuska, hol a kutyaaa?!
haha, itt, mert én köhögtem.
jajmár de szar vicc. na sebaj. képes vagyok én jó viccekre is. csak nem most.
tessék. megint alulmúltam. sebaj. ilyen az élet.
pedig alapvetően izgalmas az életem. tök jó.
csak hiányzik a Kristóf. de sebaj, mert hétvégén úgyis látom, meg majd telefonálunk, meg úgyis gondolunk egymásra, meg úgyis szeretjük az egymást, szóval tényleg tök jó az életem.
amúgy rájöttem, hogy majd lehet hogy néhány versemet még leírom ide, és akkor nem mondhatjátok, hogy úristen de rosszul ír blogbejegyzést; azt viszont mondhatjátok, hogy rosszak a verseim. úgyse érdekelne, mert tudjátok "egy vers se lesz jobb attól ha dicsérik, és egy se lesz rosszabb ha kritizálják".
úgyhogy:)
sasadi
csak net helyett pipáztunk meg beszélgettünk, aztán háromnegyed9re értem vissza a koleszba. futnom kellett a buszhoz, pedig még cselló is volt a hátamon. megsétáltattam, vagyis megbuszoztattam, mert feljöhetett velem ide zongorás próba után. tetszett neki nagyon a környék, hiába, ez a cselló egy aranyhangszer, mindennel meg van elégedve.
ma már szerda van hálistennek, holnap már pakolunk, holnap után meg már hazamegyünk. lett egy rossz szokás miszerint már kedden azt mondjuk, holnapután pakolunk. szerdán már királyság van, mert szerdán már azt mondjuk holnap pakolunk. pedig jó itt, de végülis, mindenhol jó, de a legjobb otthon.
ehhez tartjuk magunkat.
:)
2009. szeptember 20., vasárnap
addig is, pá kedveseim:)
hazaértek. megyek aludni.
pááá
2009. szeptember 19., szombat
2009. szeptember 16., szerda
sasadiii, szülinap 16
ja. amúgy Boldog Tizenhatodik Születésnapot Saját Magamnak!:D
tizenhatodikán, tizenhat éves.
jóklegyetek, gyerekek.
:)
infóóra
2009. szeptember 15., kedd
grafomán
ja és a vers.
Merengő
Haladok a sötétben
Végig a pesti utcán,
Felettem a sötét, kék ég
Letekint most reám.
Letekint most reám az ég
Csillagok milliói közt
A Hold sugara süt reám
A sápadt ágak között.
Rózsa szirma, rózsa szára
Tövises az ág mi felém hajol
Felém hajol, magasodik
S a szívem zakatol.
Megriadok, megrettenek
Félek én a sötétben
Kemény az éjjel, kemény a nappal
S monoton én ezt regélem.
S most barackfa ágán ülök
Hintázom a szélben
Magány, mint árny
A szívembe nem költözött.
Szívemben a szerelmet
Nem fojtja a bánat
Magányom itt bennt
Belevész a homályba.
jók legyetek:)
2009. szeptember 13., vasárnap
miért tetszik ez nekem ennyire?:)
ja. arról nem is tudosítottam, hogy frankón fájnak az ujjbegyeim a sok gyakorlástól, ma kábé 1óra gyakorlás után azt hittem nekem itt végem, meghalok, úgyhogy inkább lejöttem christianbach csellóversenyt hallgatni kottával.
kéne még ma gyakorolnom, lehet hogy majd ebéd előtt még beiktatok egy fél órásat, nem árt az.
páá.
2009. szeptember 11., péntek
naszóval. hol is kezdjem, remek beszámolómat; kezdem ott, hogy ma volt úszásóra, senki nem tudta hogy negyed3ra érünk vissza a suliba; én is arra készültem, hogy a 14:20as vonattal jövök haza. persze, hogyisne, nem ám, majd 15:20sal hazamész kedvesem, ha végzünk és eléred. hát jelentem elértem, nagyon király voltam, csak helyem nem volt túl sok, hát beültem egy helyre ahol találtam egy kevéskét, a bőröndömet meg kivágtam a folyósóra, hadd kerülgesse minden hülye aki arra téved. hát mitne mondjak, volt egy pár aki majdnem hasraesett benne, pedig ezt eldönteni nehéz, meg kikerülni is akkora. na sebaj, a csellómmal végre jól utaztunk, bőröndcipelésben minden kedves fiatal és öreg, nő és férfi, fiú és lány segített, hála nekik. ja ráadásul most nem úgy estem be vonatindulás előtt 1perccel, végre volt időm elhelyezkedni, sőt a vonat csak később indult, tehát még mérgelődhettem is egy kicsit magamban, fene egye meg később fogok hazaérni 5perccel.
aztán hazaértem, örömködtem, bementem zenesuliba zongorázni, beszélgettem mindenkivel, főleg Livi nénivel, aki azt mondta hogy tegezzem már, mert már mondta hogy tegezzem csak úgylátszik hogy elfelejtettem, szóval mostmár szia van meg Livi, nem Livinéni és nem csókolom; hálistennek. aztán hazajöttem, vacsiztunk, meg pipáztunk apáékkal, holnap Kristófozás, jön haza az öcsém is vele is kell tárgyalni, mert ezen a héten csak egyszer tudtunk beszélni.
na jók legyetek.
2009. szeptember 9., szerda
neszmélyi.
az új telefonszámomat majd kiírom de épp most nincs sok időm, majd a sasadira felugrom esetleg valamelyik nap vagy ilyesmi, és írok még.
(amúgy ez most informatikaóra) (hiányoznak GyöngyösPí óráji, remélem egyszer ráakad a blogomra és elolvassa ezt a mondatot.)
pá:)
2009. szeptember 6., vasárnap
reggel.:)
aztán....
de a többit úgyis tudjátok:)
tüntess.
azért elmentem én is, miért ne; volt iskolám, elég sok minden köt még oda, fog is kötni még nagyon sokáig; ha oda járnék még mindig, foggal körömmel harcolnék a tömegben, haha. de nem oda járok, bunkó pesti lettem, bunkó jelző nélkül, és pesti megállapítás nélkül; de persze ezt elhitetni nehéz; ha már 5napomat a hétből úgyis ott töltöm állítólag európa egyik legszebb fővárosában. amúgy ez kérem tévedés, hiába mond bárki bármit, nem ez erópa legszebb fővárosa; ez egy nagy szar, hangos az autópálya; egyetlen előnye az hogy hamar jön a metro, meg nem késik a busz. vagyis lehet hogy késik, de itt menetrendet felesleges nézni, úgyis jön valami alapon, simán 20percen belül eltalálsz a célig. kivéve ha a rimaszombatiról újpestre akarsz menni, mert az messze van, és nem 20perc. de hagyjuk ezt.
azért szólnék még arról is, hogy ma mennyi dolgom van, például kell még egy kicsit tanulnom, és fel kell még vergődnöm pestre; azt hiszem azt az ötös vonattal fogom megoldani, jó az jóaz; csak utána pesten se szenvedjek amiatt, hogy a 139es nem jön 5percen belül.
na távozom, kicsit beszélgetek Anyáékkal meg bekeverem a muffint, mert sütök a lányoknak.
majd még délután indulás előtt jelentkezem.
pá:)
2009. szeptember 5., szombat
menj aludni.
-ha ez neked jó.
-kezdj magaddal valamit.
MIT
mi a szart kezdjek magammal fél12kor?
-menj aludni.
hallod?!
menj aludni.
szép álmokat.
én itt csak ülök. így ülök. így.
menj aludni.
jó éjt.
szép álmokat.
még nem. még nem megyek.
elmúltak azok az idők amikor én ezeknek igazán örülni tudtam. már más van. már vizipipa van meg tea. meg beszélgetés.
nekem pedig ez; bőven elég.
hazajövetelem. :)
vagyis nem csak magamnak, ugyanis Enikő előbb felhívott, hogy hogy vagyok, én meg mondtam, hogy jöjjön fel pipázunk, meg tárgyalunk.
szóval mégse leszek egyedül.
hellohello:)
már megint
tegnap hazaértem, ma megint visszajöttem pestre, de majd nem sokára megint megyek vissza. most egy kis szilvalekvárfőzés van, sajnos Kristóffal nem tudunk ma találkozni, mert azt mondta szarul van, elég gázos megint a bőre; holnap végül is úgyis van tüntetés majd megbeszélem vele, hogy menjünk együtt. akkor meg megint találkozunk, tehát a mai nap már mindegy. amúgy csak azért mentem volna haza, hogy találkozzak vele, de szerintem így is lelépek egy óra múlva, mert nincs sok dolgom itt, és úgyis többet voltam itt ezen a héten, mint otthon. hiába; ilyen a pesti élet.
amúgy nem is tudom, kábé tényleg egy hét alatt ide költöztem; tegnap voltaam otthon, ma megint itt, délután megint otthon, holnaptól meg péntekig megint pest. sebaj, Kristóffal legalább tegnap találkoztunk. kibőgtem magam nála, aztán feledve minden gondom; megint lyukat beszéltem a hasába.
na távozom, nem leszek antiszoc mert az milyen gáz.
sziasztok, este majd még jelentkezem.:)
2009. szeptember 4., péntek
2009. szeptember 3., csütörtök
sasadiiii
már megint. ezen a héten harmadszor. lehet, hogy már ebből is simán lehetne CSAPÓT csinálni, mint az ebédfőzésekből.
annyira unalmas volt ma a suli, hogy hihetetlen; lehet, hogy ha meglesznek a tankönyveim és beindulnak a zeneórák akkor majd jobb lesz, de jelen pillanatban jobban szeretünk a koleszban a folyosón csücsülni a lányokkal, mint a suliban rohadni.
amúgy ma csak felugrottam végül is a sasadira, mert itthagytam a fülbevalóim tegnap; de végülis leültem egy kicsit netezni is; mert miértne. elvileg csak hétkor megyünk japólevesért a csajokkal.
na. holnapi poszt már otthonról.
sziasztok.
2009. szeptember 2., szerda
újra sasadi.
2009. szeptember 1., kedd
üdvözlet a sasadiról
ja. itt vagyok fennt vincééknél,van laptop, internet, meg zöldséges; ahol ülök, és ami még csak épül. ma volt az első nap a suliban, hát nem is tudom. kicsit máshogy képzeltem el, de biztos jó lesz, úgyis ez még csak az első nap volt, nem kell rögtön elkeseredni. persze nem az a fajta vagyok aki rögtön elkeseredik; de amikor tegnap beléptem a kolesz-szobába, rájöttem, hogy annak ellenére, hogy azt mondták nem lesz több szobatársam, mégis csak lett még kettő, akik eléggé unszimpatikusak és züllöttek, és nem tudom, hogy fogjuk mi ezt kibírni a Ciccával. szegény Nyuszit átköltöztettük mire az a másik hülye kettő nem volt hajlandó szétszakadni ezért Nyuszit visszapattintották a budaikisegítősökhöz, akik mind gyogyik. de nem baj, azért nem adjuk fel, megoldjuk, ha már csak úgy is, hogy éjjel fél12ig ülünk kinnt a folyósón a falnak dőlve, és az elveszett "mi pedig azt hittük együtt lehetünk" mondaton elmerengve. amúgy király minden, még van több mint egy órám addig, amíg vissza kell mennem a koleszba. amúgy azért jöttem fel, mert úgyse volt más dolgom, a Nyusziékkal meg majd 4 után még kikéredzkedünk és elmegyünk westendtetőre beszélgetni. úgyis van kimenőkönyvünk, beíratjuk éskész; ma még kötelező silencium sincs, amire amúgy se kell a weinereseknek bejárni; tehátmég szabad a pálya, suli csak holnap van.
pénteken megyek haza, tök jó itt, de azért várom egy kicsit. otthon legalább nagy az ágy. bár azért annyira nem panaszkodhatom,a pörgettyűmet felhoztam ide is. szépen felakasztottam a fejem felé, semmiben nem zavar és így otthonosabb a szoba. ja amúgy ettől függetlenül jön velem haza a pörgyettyű; nehogymárne, direkt végigvágtatok vele a metrón, ha már csak brahiból is.
na, mára ennyi, ne aggódjatok; élek.
jók legyetek, píszriszpekt. hahaha.