kezdek megijedni, hogy esetleg sok lesz a telefonszámlám. vissza kell magamat fogni, mert apáék otthon ki fognak nyúvasztani. nehogy káromra váljék, hogy sokat beszélek. ez ijesztő.
remélem most már megjön lassan a számlám, mert már szeretném, hogy megint 1800 forintot büntetlenül letelefonálhassak. aztán utána majd lehet megint aggódni.

amúgy helyzetjelentésként megjegyezném, tegnap mavirénél aludtam, fent voltunk kábé fél1ig, reggel meg háromnegyed7kor keltem. hazavágtattam, negyed8ra haza is értem, mert közben még kiflit is vettem; kávéztam aztán összepakoltam a cuccaimat, utána meg csellóztam másfél órát. remekül néznek ki az ujjbegyeim, olyan mindegyik mintha azzal múlatnám az időt, hogy a saját bőrömet hámozom. kicsit feketék is ezek a pici bőrlehámlások, mert a húr befogja őket.
amúgy csellóztam még délután is 1 órát.

büszke vagyok, mert ma megvolt a másfél óra.
ja és volt nálam a brigi.
pipa.

éljenkamáááál.

milla.

páá.