Anatolij Bukrejev - G. Weston DeWalt : Hegyi őrület
Jon Krakauer : Ég és jég
Mindkét könyv a Krisztus utáni 1000. év számlálása utáni 996. évben történő eseményeket írja le, pontosítva is március 25-e és az év május 20-a közötti tragikus történéseket.
Félre téve az ironikus hangvételt amit a történet idejének leírásában elhintettem; mindkét könyv 1996. március 25-május 20 között játszódik, ha valakinek nem sikerült kihámoznia.
Szemszögektől függetlenül mindkettőt igaz történetnek tekinthetjük, hiszen mindkettő a saját igazát bizonygatja, hisz’ a történtek leírói mind részt vettek az 1996-os Mount Everest tragédiájában. Hogy milyen részt vállaltak magukra, hogy miben találják magukat hibásnak az természetesen csak a két könyv elolvasásában tűnik ki teljesen, egy egyszerű könyvelemzésben, összehasonlításban képtelenség rávilágítani egyes személyek igen fontos hibáira.
A történtek dióhéjban:
Adott két csapat, a Mountain Madness Scott Ficher , és az Adventure Consultants Rob Hall túravezető vezetésével. Mindkét csapat márciusban érkezett meg a Mount Everest Nepál felöli oldalára. Ficher csapata március 20-án, Hall csapata március 29-én gyülekezett a hegy déli oldalának tövében. Április 8-án Ficher csapata már az alaptábor köveit taposta, míg Hall csapata csak jóval később, április 12-én ért fel az alaptáborba. Ekkor már Ficher csapata a kisebb akklimatizációs túráknak köszönhetően fel volt készülve az április 11-én tartott egyes táborba való mászáshoz. ...
Május 10-én a csúcstámadás napján viharba burkolózott az Everest, hátán több hegymászóval. Több hegymászó életét vesztette, hiába sietett segítségükre Bukrejev.
Teljesen érthetetlen okokból a két csapat egy és ugyanazon napon kísérelte meg a csúcstámadást, mégpedig május 10-én. Vajon miért, amikor Hall csapata csak 4nappal később érkezett, egy nappal azután, hogy a másik csapat már az első túráját csinálta végig? Vajon miért pont azon a napon? Vajon miért nem fordultak vissza a megszabott határidőben Hall csapatának tagjai? Miért mászott Hall csapata az időkereten kívül is amikor a Mount Everest csúcsa már 17 óra körül is viharfelhőkbe burkolózott?
Sajnos ezekre a kérdésekre csak a könyv elolvasása után kaphatunk válaszokat, bármilyen sablonosan is hangzik ez a mondat.
Mindkét könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ, Krakauer nagyrészt Bukrejevre hárítja a felelősséget, miszerint hegyi vezetőként miért nem támogatta le a hegyről az ügyfeleket, de szinte eltekint attól, hogy Bukrejev később újra felment a hegyre, hogy ügyfeleit mentse.
Ha mindkét könyvet elolvassuk, és ráadásképpen elsőnek a Hegyi őrületet, akkor nyilván majd sárdobálásnak fogjuk egy kicsit tekinteni Krakauer írását, hiszen nagyrészt felelősöket keres a történtekért, és közben mindenképpen Bukrejevet támadja. Hogy honnan ez a hatalmas ellentét Bukrejev és Krakauer között, nem derül ki.
Mindenképpen ajánlom a könyveket olyanoknak akik szeretik a hegymászást, az igaz történeteket, és reálisan tudnak tekinteni erre a tragédiára. Nem keresnek felelősöket, nem ítélkeznek mások felett.
Kajtor Kamilla
2009. október 28.
Ui.: A könyveket 2009 augusztusában olvastam, a kisebb tárgyi tévedések végett mindenki bocsásson meg, én is tévedhetek, hiszen régen olvastam. A hibákat persze (ha valaki felhívja rá a figyelmemet) kijavítom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése