...

mi vagyok. egy virág amit elhajlít a szél. amit letépnek, mert szép, de elszárad, víz nélkül. amit megesznek az állatok.
én.nem.élek.szeretet.nélkül.
de:megevett.a.gonoszság.

fogalmamnincs.

úgy élem az életemet, hogy elfelejtek boldog lenni. nem iszok a szabadság poharából. görcsösek és fehérek az ujjaim. álommá növesztelek. míves létezhetetlen csodává. aztán aláhullunk. ki avarra, ki kőre, sziklára. csak a kezem marad üres.
.....

...

meglepődtem magamon. hogy lehet az, hogy 14 óra 23 perckor még nem azon dolgozom, hogy 5re lehetőleg mindennel elkészüljek, és aztán visszamehessek pestre. lehet, hogy ez az orrfolyás, meg a folyamatos köhögés, meg norah jones beszélt le arról, hogy minnél jobban siessek. most csak fekszem inkább, mert nem érzem jól magam, de majd ez is elmúlik, nem aggódom. a kezem is már egészen jól van, bár fogalmam nincs minek köszönhetem ezt, mert már annyi mindent kipróbáltak rajtam. az egyik csak hatott, de lehet hogy együtt minden. de az is lehet, hogy mindebben benne van az, hogy mér nem haragszom senkire, mert megoldottam magamban mindent, és szeretni akarom a világot. vagy azt nem, csak az embereket. attól mert szeretetbuborék lettem egy pillanatra, nem kell még elfogadni mindent. marhaa.
na szóval egészen jó a kedvem most, bár már elkezdtem azon gondolkoznom mit kell még ma tennem annak érdekében, hogy ne a kanapén dögöljek, hanem a kollégiumban. lássuk csak; össze kell szedni a ruháimat, kivasalni őket, aztán bepakolni mindent, és még meg is kell bioptronlámpáznom a kezem, meg aztán meg kell fürdenem, és el ne felejtsek telefonálni is, különben nem lesz útitársam. ha mindezekkel megvagyok, akkor újra hátradőlhetek. a vonaton.
nem akarom igazából a jövőhetet, mert minden nap haza kell járnom kezelésre, és ez elég fárasztó lesz. azt hiszem. és ezen kívül még beszélnem kell benivel is, hogy nem gyógyít-e. na majd meglátjuk.
na jó abbahagyom az írást, inkább élvezem még kicsit a pihenést, aztán nekiállok pakolászni. mondjuk 1óra múlva.
sziasztok:)

.

.......
és üvöltött bennem az, hogy TE VOLTÁL!
minden te voltál.

valamicímkell.

na. a dolog úgy áll, hogy ultrahangterápiára kell járnom, aztán hogyha annak vége van, akkor elvileg meggyógyultam. vagy meggyógyulok. remélem ez így is lesz. konkrétan most már csak egyszerűen unalmas az életem. ülök, tanulok, alszom, aztán megint üldögélek egy sort és megint tanulok (ha még mindig kell valamit), aztán megint alszom. vagy sétálok valakivel. rendszerint ha valakivel vagyok délután az egy ember. állandósult. néha közbejön még egy kis program, este attilával cselló, de nem én csellózom hanem ő, mert nem szeretném még jobban elrontani az amúgy is eléggé elrontott kezemet.
úgyhogy végülis. ma este cselló. juppi.
csak játszhatnék már én is.
sziasztok.

fogalmamnincs.

hogy hány napja beteg már a kezem. hány napja kell ezt elviselnem. csak azt tudom, hogy ma 4injekciót kaptam, amiről egyenlőre nem tudom eldönteni, hogy milyen injekció is pontosan...az a lényeg, hogy LEROHADNAK A KEZEIM!!!!!!!!!!!!!


köszönöm a figyelmet. további szép napot.

istentudja hányadik bejegyzés.

ja.a kezem nem javul, kezdek megőrülni, de szerintem ezt már közöltem minden egyes olyan bejegyzésemben, amit a kezemnek szenteltem. azért annyi előrehaladás van a dologban, hogy ha sikerül rávenni az orvost, akkor pénteken talán már kaphatok is injekciót. nagyon remélem, hogy beleegyezik, mert elég idegtépő lenne fiziotherápiára járni. sajnálom, hogy ez a dolog idáig fajult, mert ép ésszel is meg lehetett volna oldani, nem kellett volna rögtön még betegnek is lenni. látjátok. így kell megfosztani magunkat, a legfőbb munkánktól, és legfőbb szórakozásunktól is. nagyon reménykedem abban, hogy azért sikerül tényleg a lehető leghamarabb meggyógyulnom, mert így cselló nélkül egyáltalán nincsen értelme semminek, sőt (nem hittem, hogy valaha ilyet fogok mondani) az iskolának sincs így semmi értelme, mert hiányzik az a fő dolog ami miatt oda járok. persze tanulok, rohadásig, már amikor rettenetes biológia, vagy földrajz dolgozatot írok, de mivel ez csak egyszer fordult elő, nem szakadok bele a mindennapos tanulásba. fél óra, és tovább döglöm "vígan". merthogy én unatkozom. nem tudok már annyi programot szervezni magamnak, hogy tényleg lefoglalja minden percemet, fél2-től este 11ig. aludni se ment eddig nagyon, de mostmár kitaláltam egy remek módszert, és annyit alszom amennyit....lehet reggel fél7ig. :) néha tényleg sikerül egészen sokat, bár a hétfő éjszakai fél óránál minden több, úgyhogy nem viszonyítási alap.
most egyébként mai programként Anyához jöttem, és ma már negyed3tól szolfézsom is volt, úgyhogy egészen mozgalmas nap. juppi.
hogy holnap mit csinálok azt nem tudom. ki kell még agyalni.

na pá:)

.,.

végülis. hát hogy mit ne mondjak. szar ez az egész dolog, na. egyre jobban fáj a kezem, és épp már nem tudok újabb ötleteket szülni a meggyógyításával kapcsolatban. azt hiszem megint marad az orvos. meg valami jó kis gyógymasszőr.

b*sszámeg.

...

imádlak titeket ti elvetemült ma(r)hák!!!

-azt hittem barátok vagytok...
-én is azt hittem...

413. cselló

.. persze, hogy hiányzik.
mintha az életemet vették volna el.

412.

tökjó. nagyon örülök. merevítő van mindkét kezemen a remek ínhüvelygyulladásom miatt. tehát nem csellózhatok. min. egy hónap. francccba. nagyon fáj.

411.

nos. a viszont látásra emberkék. elhúzok most mindjárt (mondjuk félóramúlva) pestre, aztán haza se jövök péntekig. "jólesz". szerintem blogbejegyzéseim megint le fognak csökkenni ha 2re, de ezvan. nem érek rá:)
na pá...

410.

ó remek, nem akar nyomtatni a nyomtatónk. persze, hogy akkor amikor épp majdnem 60oldalnyi kottát ki kéne nyomtatnom.

409.

óhogy cseszné meg. holnap vissza kell menni abba a tetves kollégiumba...de azért vígasztal a tudat...hogy...najó. mi is vígasztal ezzel kapcsolatban?
azt hiszem ezen még el kell gondolkodnom.

408.

na. hazaértem kaposvárról. najó, már tegnap is itthon voltam, csak lusta voltam írni. hát most írok. hihetetlenül jó volt. gyerekek. ti ilyet még nem láttatok. először teljesen el voltam veszve, azt se tudtam lesz-e ott olyan ember akit már ismerek vagy ilyenek, de aztán jött blanzs meg attila is, úgyhogy már nem voltam rögtön elveszve annyira. napi programom nem volt túl megterhelő, reggel kaja, aztán egy kis séta, sok gyakorlás, aztán déltől fél egyig órám volt, utána kaja, alvás, gyakorlás, megint kaja, aztán végül jó sok séta. és alvás. nem egy megterhelő napi program, bár a gyakorlásokban jól el tudtam fáradni. jaa plusz napi programom a zenehallgatás volt, attilát mindig sikerült valahogy rávenni arra, hogy játssza el nekem az összes általa írt, és nem általa írt művet. ezen kívül még este is volt néha koncert, mindig játszottak egy páran a táborból. egyébként összesen 143 résztvevő volt, ha jól tudom. volt egy pár csodagyerek is, akiknek a játékán rendesen kiakadtunk. 11 évesen christian bach csellóversenyt játszani...áh. "rossz" visszagondolni is, milyen rohadt jól játszott minden kisgyerek. nem hiába mesterkurzus. tényleg mindenki nagyon jó volt. azért volt pár elviselhetetlen darab a koncerteken, mint például hacsaturján hegedűversenye. rettenetes negyed óra volt, visszagondolni is szörnyű. bár csodáltuk a fiúk aki játszotta. iylet nehezet, és fejből játszani.
azért voltak kifejezetten jó darabok is. például játszotta négy csellista a náttin elsz medörzt (szigorúan így leírva.kristóf kívánság.)az apocalyptikától, aminek a kottáját rögtön meg is szereztem lindától, aztán majd eljátsszuk valamikor. ma máskor/máshol nem, akkor majd egy muzsikus koncerten. már meg is van három csellista (blanzs, attila meg én), a negyediket meg majd valahonnan összeszedjük. csak jön valami elsős. reméljük. majd megnézem a suli honlapján, hogy kiket vettek fel. egyébként remélem nem lesz jobb nálam az az elsős, mert akkor szívinfarktust kapok:D
amúgy tök gyorsan elment ez az egy hét, meg gyorsan el is ment ez a nyár, elég rossz, hogy kedden már vissza is kell menni a koliba. aztán már szerdán évnyitó, meg suli. utálom az első egy hetet, mert semmit nem csinálunk, és ez olyan unalmas. meg se kéne tartani azt az első egy hetet, csak hát első hét mindig van, úgyhogy felesleges ezen kiakadni. mindig van unalmas szakasz a suliban. na, az első, és az utolsó hét pontosan ez a szakasz. majd kedden egyszerre megyünk fel a lányokkal, hogy ha nem egy szobába raknának minket akkor ki tudjuk csapni a balhét. én mondtam anginak, hogy ha nem egy szobában leszünk, és nem lehet megoldani, hogy együtt legyünk, akkor én jövök is haza, már hülyékkel nem leszek együtt. nem érezném úgy jól magam. bár szóltunk csilla néninek, hogy együtt akarunk lenni, de ott van kurvaági, aki mindenbe beleszól. bár nem volt velünk probléma az év során, úgyhogy nem lehet semmi ok arra, hogy szétszedjenek. legalább is ajánlom nekik. szerintem fogok is írni a nevelőtanárunknak, hogy ugye együtt leszünk.
na most megyek. pá.:) legyetek jók.

406.

igazán nagyon-nagyon ki vagyok fáradva, úgyhogy most megyek és alszom. a terv az, hogy felkelek este 8kor és majd akkor összepakolom a cuccaimat kaposvárra, de ha nem sikerül felkelnem, akkor a következő időpont hajnali 4. valamelyik csak sikerül.

405.

hogy lehetek ekkora ökör. issstenem. ezt nem hiszem el. összepakolom a házat, puccba vágok mindent, és eldöntöm, hogy elmegyek vásárolni kaját, piát. erre bazdmeg. rájövök, hogy nincs semmi nyitva. mi a francot csináljak? de most komolyan. mi a FRANCOT?

404.

komolyan mondom, mindjárt kivágom az ablakon ezt a gépet, aztán utána megyek, és amikor földet ért írtózatosan megtaposom.
miért vagy ilyen tetűlassú aranyom???

áááá...

403.

az a helyzet, hogy főznöm kéne, de még nincsen úgy igazán kedvem hozzá. majd fél12kor elkezdem(teeervszerint) és délre befejezem. tekintve,hogy csak tésztát kell kifőznöm, meg hasonlók, nem kell túlzásba vinni az időbeosztást.

5korzsu(L)

402.

rettenetes állapotok uralkodnak mostanság esztergomban. legalább is megfigyeléseim alapján. mármint időjárási megfigyeléseim alapján. kezdem igazán megutálni a felhőszakadásokat, meg az égzengést-földindulást, ugyanis ma már odaáig jutottunk, hogy képes volt ezt a rettentően gonosz eső az (nyitott) ablakomon befolyni az ágyamra, és elárasztani az ágyneműmet. nbos. mi a tanulság?!
ne rakd az ágyadat félig az ablak alá.
ne rakd az ágyneműt az ablak alatt álló ágyad végére.
és ne hagyd nyitva az ablakot, ha szürke az ég.

:)

401.

egészen aktívnak érzem magam ma, tekintve, hogy dolgoznom is kellett menni. ebből kifolyólag 8kor már fent voltam, ami nálam egészen nagy teljesítménynek számít szerintem. legalábbis a múlt héthez képest egészen korai időpont. (múlt héten 11előtt alig bírtam kivánszorogni az ágyból) ma még előttem áll a füzetvásárlás szörnyen fontos feladata, és még kávéznom is kell kedves unokatesómmal. olyan nyugis élet ez. egy kis kávé, egy kis beszélgetés, egy kis munka, aztán jöhet az alvás. ja és cselló. jihhááá. jövőhét ilyenkor már kaposváron fogom koptatni a húrjaimat.
:)

400.

nem mintha annyira számítana, hogy hányadik bejegyzésemet írom. de szerintem a 400 olyan szép kerek szám, hogy érdemes róla megemlékezni. bár nem mintha sokkal értelmesebb dolgot tudnék ide írni, mint amilyeneket általában a bejegyzéseimbe írok. sajnos mostanság jött el megint az a pillanat, hogy elhatároztam, még maximum 100 rettenetes bejegyzést írok, aztán lehúzom a rólót. vagy hogy mondják. sajnálatos módon már nem tudok beszámolni olyan nyíltsággal az életemről, mint ahogy (talán) blogom elkezdésének idején. így tehát nem látom értelmét annak, hogy folytassam. bár, mint írtam 100bejegyzést még megpróbálok megírni, de már előre látom mekkora kínlódás lesz, úgyhogy szerintem 100 a max. aztán majd meglátjuk mennyi sikerül. érdeklődés szerintem úgyse volt eddig se, ezután se lesz, úgyhogy majd önmagam szórakoztatására "körmölöm" a bejegyzéseket.

semmi érdekes nem volt ebben a bejegyzésben se. szerintem egyikben sincs.
:)
pá.

.,.,

mekkora királyság már ágyban fekve írni a 399. bejegyzést a blogomra. bizony már majdnem a 400-adik bejegyzésnél tartok ami szerintem szép teljesítmény. bár szerintem blogom bejegyzéseinek fele sem volt értelmes, vagy sokatmondó, de valahogy csak elértem idáig.
úgyhogy ezennel be is fejezném a 399. bejegyzést, és megyek is kiteregetni.
nincs is ennél jobb szórakozás? nem igaz?:)

....

ájjeee megvan a 70óra:D
mármint alvással töltött órák száma ezen a héten:D

...

szerintem megkergültem. orvosilag még ez nem bizonyított, de nemsokára az lesz. én ebben teljesen biztos vagyok.
valaki nem szeretne megrázni, vagy fejjel lefelé kilógatni a zenesuli második emeletéről az ablakon, aztán elengedni egy pillanatra, hogy észhez térjek?
nos. látom nincs jelentkező. igazán nagy kár.

kurtág.

-én ilyet nem tudok.
-ÜSSED BAZZEG, ÜSSED!
-.....
-IISSSSTENEM....

ez a másfél nap...

konkrétan arról szólt ez a másfél nap, hogy nyűglődtem, és aludtam 25órát. egyhuzamban. ez így értendő. elég durva, hogy még mindig fáradt vagyok. és állítom, hogy nem a túlalvástól, ugyanis reggel (délelőtt fél11) amikor felkeltem ugyanolyan fáradt voltam mint amikor lefeküdtem aludni, és ugyanúgy aludtam volna tovább. namármost. ha én kialszom magam, akkor nem úgy járkálok mint aki holdkóros, és nem úgy kelek fel ahogy lefeküdtem. magyarul nem mosottszar fílinggel. persze erre jöhetnek majd a gép előtti morgások, hogy de, te tényleg túlaludtad magad. de szerintem ez nem így van. úgyhogy kedves emberek. lassan távozom is alukálni.
vagyis most.
pá. remélem ti azért még éltek.

már.itthonról....

hát. hazaértem. maximum 10percnyi alvással a hátam mögött most érzem csak igazán, hogy elfáradtam. nagyon, nagyon elfáradtam. tudom, hogy aludnom kéne, de sajnos ez lehetetlen, mert ma nekem kell főznöm, és nem ártana a mosógépet is bepakolni. magyarul sok a dolog, az idő meg kevés, úgyhogy majd éjszaka alszom.

most pedig főzök egy kávét.

zenetábor.plus.2.0.

na megvolt a vacsi, bajákpeti nagyot alkotott, már ha egy jól sikerült paprikás krumpli nagy alkotásnak számít. a felvételek is befejeződtek legalább is én úgy tudom. a nagyteremből kihallatszó tapsvihar szerintem ezt jelentette. elvileg lesz megint majd éjjeli próbánk, mint tegnap éjszaka, majd ezt még meglátjuk. egyébként az éjjeli próba arra szolgál, hogy kellőképpen kitomboljuk magunkat, és "zúúzzzunk" egy jó nagyot. már amennyire csellón lehet zúzni. csak annyi az egész, hogy a pizzicatos részeken is vonóval játszom, és közben ádámmal veszekszem. tegnap este ez így sikerült. vagy éjszaka. nem is tudom, hogy a fél12 már éjszakának számít-e.
egyébként most dsarosi laptopját nyúzom, mert velem ellentétben ő még nem vacsizott, sőt a fiúk többsége se, úgyhogy most einstandoltam a fiúk hálószobáját, és itt írok. macerás lenne átcipelni az én szobámba a laptopot. (keményen kéne 20 métert sétálnom. ami ugyebár sok, egy laptoppal. ami mondjuk max 2kiló. vagy istentudja. most a bejegyzés pontossága kedvéért nem fogom megkeresni neten, hogy hány kiló.)
a nap eseményei közé tartozik még az is, hogy borzzal fifáztunk egyet, ahol persze le is vert. de megvédem ám magam, mert csak 11-esekkel tudott legyőzni. előtte még lenyomattam vele egy 120 perces meccset. egyébként büszke vagyok magamra, mert 11-esekből én is összeszedtem 3 gólt, úgyhogy csak egy góllal vert agyon. a szemét:D még hátra van ám a visszavágó. szerintem az se fog jobban sikerülni:D nem tudok laptopon játszani. meg amúgy se. de azért próbálkozom, mert szerintem tök jó játék. otthon is játszhatnék, de ott unalmas, mert ellenfélnek csak a gépet hívhatnám ki, az meg úgy nem érdekes. kivel tudnék én akkor meccs közben veszekedni?:D

amúgy ez a 9. nap, hogy a zeneiskolában "lakom", holnap lesz a 10. és egyben utolsó is. (micsoda számítások). aztán megyek haza, ahol fogalmam nincs, hogy mit fogok csinálni, ugyanis dsarosiék elutaznak, és így 1 hétig nuku matek, tehát semmi dolgom. döglés. egyébként rám fér a pihenés, eléggé elfáradtam így az elmúlt napokban. és most jön még a csak a "java", vagy hogy mondjam, mert eleve is úgy volt beszervezve, hogy ma nem alszunk, mert utolsó éjszaka és különben is, vége a felvételeknek, tehát ünnepelni kell. teeehááát. nem alszunk, tehát még jobban el fogok fáradni, tehát meg is van a hét összes további napjára a program. mégpedig. az alvás. jupppi..
.
na. azt hiszem a többiek lassan végeznek a kajálással, dsarosi pont az előbb jött be, hogy nemsokára kell majd nekik a gép. úgyhogy el is búcsúzom, következő post már otthonról.

pááá.

zenetábor.plus.

ha ma egész nap nem hallottam ezerszer, hogy "FELVÉTEL INDUL" vagy "MEHET", akkor egyszer sem. ugyanis a "Zenetábor plus" azt jelenti, hogy Kriszta hat év alatt írt zenekari műveiből, egy úgymond válogatás-CD-nyit felveszünk. vagyis már fel is vettük őket. most már csak egy-két kórusrészlet maradt amit épp a nagyteremben vesznek fel. igen.most veszik fel őket. délután 3 óra óta dolgozunk a felvételen, és ha már a kórusrészletek felvétele is véget ér, akkor elégedetten hátradőlhetünk.


ja-vacsi van. majd még lehet, hogy jövök, pá.

zenetábor 2.0

egészen jól haladnak a dolgok. ez a zenetábor ötödik napja.

semmi nem történik úgy, mint ahogy elképzeltem, és semmi nem sikerül úgy ahogy szerettem volna, de azért nem annyira rossz, hogy "kétségbeessek". elvileg és gyakorlatilag is kettő darabban játszom, az egyik egy kétszólamú bach invenció. (érdemes vele vesződni, tényleg nagyon jó) (majd meglátjuk koncerten hogy sikerül). egyébként azért kezdtük el gyakorolni ezt az invenciót az andival, mert úgymond kötelességünknek érezzük, hogy konzis létünkre mutassunk is valamit, és ne csak tingli-tangli darabokban szerepeljünk. majd kiderül, hogy értékelhető-e a darabunk koncert szinten (úúúgymond). egyébkénnt készül a színdarab is, fogalmam sincs mi a lényege és miről szól, de jó lesz, mert jó a zene is. kis reklám: szombaton 17 órakor adjuk elő a széchenyi téri színpadon. (kíváncsi vagyok hogy fogunk elférni a színpadon. kurva nagy a zenekar ugyanis.)

ezen kívül "összeszedtem" jobb kézbe egy jó kis ínhüvelygyulladást, de akkor is "legény" leszek, és csakazértis fogok játszani a koncerten. nem azért jöttem el, hogy a közönség soraiból sasoljam a műsort. (szép is lenne)

majd meglátjuk mi lesz.

pá.

zenetábor

kitartás. kitartás. és kitartás. nyugalom, nyugalom. és nyugalom.

összezuhanás nuku. nemnemnem. nem szabad.

,.,.,.,

-tudtad, hogy a kacsáknak a hápogása nem viszhangzik?
-hogyhogy nem viszhangzik?
-hát nem viszhangzik. a tudósok se tudják, hogy miért.
-de hogy a picsába nem viszhangzik????
-ők is ezt kérdezik. csak kultúráltabban.



:D

.,.,

valami kaja után kéne nézni...

...,

akkora hülye vagyok, te jó isssten.
na jó. akkor ezt most kérdésben. még pedig úgy, hogy:
hogy lehetek ekkora hülye, hogy beraktam a bőröndömbe a hajszárítót, amikor pontosan tudtam, hogy ma szükségem lesz rá, és kedves szüleim a másikat meg elvitték itthonról?!
issstenem. ekkora hülyét, mint én.
most mivel fogom megszárítani a hajam? a nemlétező Nap nemlétező melegével?

...

megöl az unalom.
pedig még csak délelőtt 11óra van.
mi a francot fogok én csinálni egész nap? de most komolyan.


egyébként. azt olvastam egyszer valahol, hogy biológiailag képtelenség belehalni az unalomba.
akkor juhuuu, mégse halok meg.
na ehhez mit szóltok.

...

óóó, valaki nem akar megmenteni rémisztő magányomtól?
na jó. nem rémisztő, meg nem is magány; de könyörgöm, hogy lehet egy törpikét (ENGEM) egyedül hagyni egy ekkora házban?

:(
Brigitta ments meg!

-Tücsök, mondd, hogy: tessék!
-Wtf...?




-ja, és bemutatlak Kocka úrnak! Hello, ő itt Kocka úr!


nagyonnagyon jó volt<3 imádlak titeket:)

-na de APAAAAAAA! nem kéne lekapcsolni a villanyt, ha már egyszer felkapcsoltad, és utána kimentél a szobából?
-ááá! kapcsold le nyugodtan!
-kösz.:D

A Norvégot azért hívják Norvégnak, mert sváb, és úgy néz ki, mint egy finn. Na. Ezért lett ő Norvég...

:D

Pontosan az az ember hiányzik életemből, akinek levelet szeretnék írni.

szeretem amikor a facebook küld egy olyan levelet, hogy Zsófia Oszlay commented on your BEJEGYZÉS...:D
komolyan mintha azon a kurva 4es6os villamoson ülnék. ott is aztán angol fordításban a Margit-sziget Margi-sziget marad. gratulálok!

egyébként csak én vagyok olyan jólelkű, hogy mielőtt leütnék, elpusztítanék, megfojtanék egy pici pókot, elbeszélgetek vele, és még bocsánatot is kérek tőle azért, mert kinyírom? vagy ez nem is jólelkűség, hanem kegyetlenkedés ezekkel a pici állatkákkal, akik oly kedvesen bezavarnak nyugalmamba és KÉPESEK ESTE 10ÓRAKOR AZ ÁGYAM FÖLÖTT HINTÁZNI?
szerintem csak egyszerűen jólelkű vagyok:)

miért fáj a fejem mindig a hagymapucolástól?

-most akkor hévvel vagy busszal?
-hévvel.
-busszal.
-hévvel.
-busszal.
-Isten mindent tud, de Steiner mindig mindent jobban tud.
-Busszal.

elképesztő dolog történt velem. lett egy vízhólyag a szájpadlásomon. mindig tud az élet valami újat (és fájdalmasat) mutatni.

Schonberg meditációs törvénye: Az MP3 lejátszó eleme mindig a regressziós önhipnózis vége előtt húsz perccel merül le.
Freud összegzése: Ez azt jelenti, hogy senki sincs, aki kihozna a transzból.
Stoinburg kiegészítése: Vagyis megakadsz annál a jelenetnél, amikor éppen karóba húznak.
Stoinburg második kiegészítése: Újra-és újra...

Rose-törvénye: A kölykök szeretnek vicces dolgokat áttölteni az MP3 lejátszódra.
Axl magyarázata: Vagyis a meditációd végét jelentő csendes tengerzúgás után rögtön egy olyan heavy metál szám robban be, amitől helyből katapultálsz a tetőn át.

a semmi az egy izgalmas dolog. ugye tapsifüles?

ott visszafelé folyik a víz.

jiháá.
és.
kurvaéletkösz.

úgy döntöttem, hogy mielőtt elüt egy rénszarvas húzta vizibicikli, csinálok még valami értelmeset. mégpedig megírom a matekházim. jiháááá:D

juhuuu, irány pest, és angelikaaaa:)

2.nap

jólbííírom.


ja. hogy 5nap?:D jajjjdenagyonmegszíííívod.

1.nap

csak semmi megerőltetés, nem kellett magamat különösebben lebeszélni egy bizonyos dologról, mert konkrétan eldöntöttem, hogy akkor is megcsinálom, akkor is leszokom, ha piros hó esik augusztus 1ig az égből, úgyhogy nagyon vigyázz, nehogy nekem legyen igazam, és megnyerjem a fogadást.

:)haha.

hé. 202hónapot éltem eddig. úgyhogy csönd:)

angi(L)

azt.kapod.amit.megérdemeltél.
így.tagolva.pontosan.




én ebben nem hiszek.
most nem.

csak hallgasd.

igazából én épp mindjárt elkések egy találkozóról. de mi a francot csináljon az ember, ha egy kanyi nélkül üldögél a gép előtt és azt várja, hogy érjenek már haza a szülei és adjanak neki zsebpénzt, mert még a kávézáson kívül matekfüzetet is kéne vennie. hah. szépséges remények. náluk a mindjárt jövök, az egy óra.

basszameg tényleg mindjárt elkések.

micsoda gyönyörűséges meccs(L) :D

D: nézd milla. ez az épület pont olyan, mint amilyet a váci utcán láttunk!
M: igen, mert ez a váci utca.


:D bolond

juhuhuhu újra pest, vagyis buda naa, meg kollégium, oké hogy csak három napig, de azért jóleszjóleszjólesz. végre egy kicsit kijebb mozdulok a lakásból, és nem csak a városig mászok el.

majd jövök, kedden vagy szerdán. nem tudom pontosan. addig meg jóklegyetek. hellohello.

hijj.

hm. vajon mikor jön haza az öcsém?

de ez így neméri. azt írja ki hogy 23:38 és oké hogy én akkor kezdtem el írni, de miért nem lehet azt az időpontot megjeleníteni amikor én remek írásomat közreadtam.
affene.

írtózatosan unalmasan tengetem mostanság napjaimat, ezáltal kezd elegem is lenni ebből a nyárból, de ne aggódjatok, tényleg csak nagyon lassan kezd elegem lenni, szóval még menthető szerintem az ügy. bár ez a menthetőség szerintem csak akkor lenne lehetséges, ha esetleg nem éjszaka élném az életemet, és ráadásul nem is egyedül élném az életemet éjszaka, és még ezen kívül nem egyedül élném az életemet éjszaka egy könyvvel. jahogy az már nem is egyedül, lényegtelen, de át kéne szokni arra, hogy a reggeli órákban is kezdek magammal valamit, és nem csak annyit hogy egyik oldalamról a másikra gurulok, és ezen mozdulatsor után unottan megnézem az órát, majd a láttára rögtön visszaájulok abba a remek gondtalan állapotba. nadehát, nem sikerül egyenlőre az, hogy hajnali kettő előtt lecsukjam a kicsi szemem; jó, van az néha hajnali négy is; és aludjak egy jót nyolcig, aztán indulhat a nap. hogyisne. inkább. nos, inkább azt mondom nyáriszünet van, jogom van az alváshoz reggel 9ig, ami igazából 10, aztán ha nem kell főzni akkor fél12; hogy aztán ne lehessen rám mondani, hogy pizsamában ebédelek, igaz nincs is pizsamám, mert nyáron inkább előnyben részesítem a pizsama nélkül alvást; igaz télen se fogadom el a túlzottan sok ruhaneműt alváshoz, jó nekem egy hosszú póló is, aztán csókolom, nem kell ezt a kérdést túlbonyolítani. különben is. hogy lehet már hosszú pizsamanadrágban aludni. kész kegyetlenség. nade. visszatérve a nemtudom hová. valahová oda az elejére. lényegtelen. szóval. életmódváltoztatás, meg pizsama, meg alvás. ja és reggeli kurva napfény, ami persze hogy csakis az én ágyamra süthet be, és persze hogy nekem kell arrébb gurulnom, hogy lehetőleg ne égesse szét gyönyörűséges (idézőjel) bőrömet, a hajnali (reggel10) napsugár. így jártam. persze ilyenkor a macska kurvára élvezi ám az életet, elnyújtózkodik, hempereg ideoda, majd lelök az ágyról, de neki hely kell kéremszépen, mi az hogy nincs helye, hééé. és persze nem feküdne olyan helyre ahol nincs takaró, dehogy, neki csakis az én zöld, birkamintás takaróm kell, és punktum.
mellesleg fogalmam nincs miről beszélek most, vagyis fogalmam az van, de hogy miért, na azt már sajnos nem tudom. úgy látszik unatkozom, na tessék, igazam volt, hogy unalmasak a napjaim.
egyébként a mai napom annyira nem volt az, bár a csellózáson kívül, és a bogival való mászkáláson kívül mást nem nagyon alkottam. öhm.....nem tényleg nem alkottam mást.
na. még azért számításba vehető az, hogy este megnéztem a meccset, amit éppen sugááááároztak, hahaha, és minden japán gólnál üvöltöttem, hogy "EZT NEKTEK KURVA DÁNOK". ha már a kis rohadékok kiejtették cameroont. egyébként nem tudom miért drukkoltam cameroonnak a dániával vívott küzdelmük során. sejtésem szerint csak azért mert szimpibbek voltak, mint azok a lusta dánok. amúgy megjegyezném, hogy soha életemben nem használtam azt a szót, hogy szimpi. SZIMPATIKUS. na. úgy már szép.

najó. szerintem hagyjuk ezt a valamit. mármint amit itt írtam. mindjárt holnap van egyébként.
úúúú. szerintem mennem kéne olvasni, mert rettenetes sok hülyeség gyülemlett fel bennem, és mint látjátok épp ezt zúdítottam rátok. naezt. pontosan ezt jelenti az, hogy csak úgy beszélsz, beszélsz, beszélsz, és halvány lila fogalmad nincs arról, hogy miről, miért, és egyáltalán kinek. vagy ebben az esetben ki fogja elolvasni.
ja. megjegyezném hogy holnap van. vagyis tegnaphoz képest holnap.


namentem mert ezt már én se bírom.

bocs gyerekek,

hogy baszogatlak titeket itt okosságokkal, meg a megemlékezős bejegyzésemben elvont gondolatsorokkal, amiket ráadásul egy könyvben olvastam, amit imádok, na mindegy; de van még egy valami amit nem én írtam és muszáj megosztanom veletek. meeert. mert csak. és azért mert örülök, hogy nem csak én írogatok hülyeségeket körmondatokban.


...Megkérdeztem Józsit, beállhatok-e a garázsba. Még ki se mondta válaszát, csak valami olyasmit, hogy tedd egyesbe, de én-a mai napig nem értem, miért- kattanásig rántottam a gázkart, és a traktor erejének maximális lüktetésével beszáguldott az épületbe, neki a fűrészgépnek, és vannak halovány hangemlékeim, hogy ááá, jobbról, és féééék, balról, de teljesen leblokkolt az agyam abban a pár merevgörcsös másodpercben, a fűrészgépet hatalmas súlyával együtt a földre teremtettem, és végül egy szerszámos széfbe csapódtunk első kerékkel. A széfből, melyet legalább húsz centi vastag vasajtó védett, potyogtak a szerszámok, Maresz a földön, Józsi pedig csak annyit tudott mondani, az isten bassza meg, arra pedig, hogy meglátta biciklijét derékszögben, táncoló kerekekkel, hogy a tiszántúli isten bassza meg, a diákok és Ádám pedig észveszejtve rohantak, a gazdaság vezetője is pillanatok alatt ott termett, én pedig ültem a biliszékben, és bámultam magam elé, talán e pár másodperces út volt az egyetlen életemben, amikor tényleg nem gondoltam semmire, csak adatokat rögzítettem, vizuális agytúltengésemnek rejtekhelyére bújva, mint a zetor motorja, úgy dobogott a szívem, és mikor magamhoz tértem, rájöttem, ez igen. Nem az esemény, hanem ami odabent játszódott és játszódik, ez valódi élmény volt, hát mit tudnak az extrém sportosok, traktorostul, Józsistul szerszámos széfbe csapódni, az az extrém. Maresz pedig, mint mindenre, csak annyit tudott mondani, innye geci. ...

(Gerlóczy Márton-Igazolt hiányzás)

én tényleg senkit nem akarok fárasztani, de pont ez az a rész ebben a zseniális könyvben, amin én még napokig röhögni tudtam. sajnos most is:D

1. év

pontosan most. ebben a pillanatban.....jöttem rá, hogy ma egy éves a blogom. visszaolvasva a régi bejegyzéseket, kezdek rájönni, hogy valami rettenetes átalakuláson mentem keresztül.
1.
voltam az az ember aki elkezdte a blogot. nem találta a szavakat, csak írta, írta rendületlenül azt amit gondolt.
2.
aztán lettem az elfoglalt ember. csak és kizárólag akkor írtam amikor ráértem, semmi rohanás hogy jaj meg kell osztanom veletek valamit. de sajnos rájöttem, hogy ez nem az elfoglalt ember volt; hanem az unalmas ember. a hétköznapokba teljesen belesüppedt ember.
3.
jött a harmadik énem. a válságban lévő énem. válság. mit válság. hülyeségek tömkelege. meggondolatlan gondolatok. cselekedetek. szétszórtság. aztán persze próbáltam magam összekaparni, de nem nagyon sikerült. végül elkezdtem hajtani, és összejött minden a félév végére. kivétel a zongoravizsga. ez volt 2010. eleje.
4.
és jött a legrosszabb. írtózatosan nagy "boldogság" , amiből mára már nem maradt semmi, csak a keserűség.
5.
és most van az, hogy verem a fejem a falba, átkozom magam, hogy miért voltam olyan hülye februárban, és mi a francért teremtettem magamnak egy olyan helyzetet amiből tudtam, hogy senki más, csakis én jöhetek ki rosszul. hát így állunk. így alakultak a dolgok.
így alakultam én.




és a végére még valami.
.....Utána pedig rájöttem, hogy mindössze azért voltam idegbeteg, mert arra jártam, ahol semmi keresnivalóm, olyanokkal tartottam kapcsolatot, akikhez semmi közöm, és mindezen tudat alatt kitörési formát kereső ellenszenvek megnyilvánulásai gátoltak meg abban, hogy bármit is tegyek. Ám ha olyan ember lennék, aki valójában képtelen véghezvinni valamit az életben-azért mert nem akar, vagy mert alkalmatlan rá-azt is elfogadnám. Senki vagyok, és szerény véleményem szerint, az is maradok, akárcsak minden ember ezen a planétán, aki úgy gondolja, értelmet keresni kell vagy értelmetlenségeket definiálni. A lényeg csupán annyi, hogy olyat tegyek, ami a nyomasztó megismerések terhét leveszi a vállamról, hogy amit látok, értek és ki akar törni belőlem, legyen az szép, ami majd mindenhol jelen lehet, vagy csúfság, melyből csak emberi dolgozik, megtalálja saját felszínét, ahová kiömölhet. Figyeltem én eleget az embereket, eldöntöttem, hogy használni kezdem a megszerzett tapasztalatokat, nem másokért, csakis magamért, és nem boldogságért; csakis igazságért.....
(Gerlóczy Márton-Igazolt hiányzás)

na ennyi elég is az "1 éves lett a blog jippiájé" megemlítéséhez.

én... én nem is tudom, hogy akkor ez most így...

hühm. :(

és akkor én most szereztem egy leszoktató programot. jó hosszú, állítólag eredményes, és persze biztos, hogy senki nem hisz benne. főleg nem azok, akik hozzám a legközelebb állnak. és persze bennem se fognak hinni. és nekem se fognak hinni.
ha meg én elhiszem, akkor majd hülyének tartanak.
biztos, hogy nincs senki aki segítene?

"Képesek rá, mert elhiszik, hogy azok"-Vergilius



eztnektek.csakazértis sikerül.

juhuu.imádom.

akkúúúrvaéletbe. megcsípett egy szúnyog a talpamon. hogyrohadna meg.

....

szokásosan egyszerű, és unalmas nap, fogalmam nincs, hová tűntek az izgalmas nyári napok; mert az hótziher hogy engem nagyban elkerülnek. nagyszerű napi történetemhez hozzáadható, az unalom leírásán kívül, még egy remek kávé eszterkével, és egy kurvajó színdarab a széchenyi téren. lehet, hogy nem is színdarab volt az, nem tudom pontosan, de lényeg hogy tetszett. ezen kívül szokásos tengéslengés, csellózgatás, olvasás, és némi hadakozás, természetesen a szúnyogok ellen, éjjel kettőkor, amikor is már azon voltam, hogy elköltözöm a szobámból a ház más talán szúnyogmentes övezetébe; de hirtelen ötletem megmentett a költözködés fáradalmas és hosszantartó folyamatától, megnevezvén ezt a gondolatot egy kérdésben: miért nem szerzel szúnyogirtót édesanyukádék szobájából?.
na uccu neki, szaladtam, már amennyire a körém csavart kedvenc takaróhuzatom engedte, de már másfél méter megtett út után kudarcot vallottam,más a szobámban terpeszkedő akadályok miatt, és estem majdnem akkora hatalmasat, hogy leszakad az emelet. még idejében elfojtottam azonban rémült ordításomat, és kapaszkodtam meg íróasztalom szélében levegő után kapkodva, és mérgemben akkorát rúgtam az előttem fetrengő bőröndbe, hogy fél perc után is meghökkenten gondolkoztam azon az egyszerű kérdésen, hogyan lehet még nekem mindig a helyén a nagylábujjam?! na, ezeken a kis közjátékokon túllépve, magabiztosan folytattam utamat tovább, a megcélzott szoba felé, és a lehető leghalkabban megpróbáltam kicsenni a szúnyogírtó kis bizbaszt a konektorból. jelentem nem sikerült hang nélkül, tehát édesapukám aki minden kis légyzümmögésre is felkel, felmorgott és álmosan érdeklődött, mi a francot csinálok én hajnali kettőkor a szobájukban. félős cincogásomat (a reggeli haragtól rettegve, netalántán nekem támad reggel és kérdőre von, miért merem én felkelteni őt), elnyelte a ruhám suhogása, miközben kihátráltam a zsákmánnyal a kezemben a szobából, jóéjszakát kívántam, és visszaügettem diadalittasan a szobámba. ahol is azonnal bedugtam a konektorba a szerkezetet, és élvezetten figyeltem ahogy a kurva szúnyogok hullanak körülöttem mint a legyek. ha.ha.ha. miután mindezt megfigyeltem, és röhögtem hangtalanul rajtuk egy jót, bebújtam az ágyamba halkan, leoltottam a lámpát, és álomba szenderültem a macim és macskám társaságában. jelentem, fel se keltem délig.
mostanában mindig sikerül pontosan ebédre kimászni az ágyból. vagy nekem az reggeli. mindegy.

most épp ez a nagy helyzet. focistadion, meg visszatérő életkedv a focihoz. úgyhogy holnap este fél9ig intézzetek el velem mindenfajta dolgot, mert utána én nem megyek sehová.

értvevagyok?:D

hé a kkúúúúrvaéletbeeeee.

kurva dánok.

ma egy egészen új mutatványt mutattam be, megnevezvén hogyan keljünk fél2kor, pontosan akkor amikor édesanyukánk tálalja az ebédet. .............


ja de most rábeszéltek, hogy nézzek focit.
azt se tudom hol megy az ilyesmi.
najó. belenézek.

azt hiszem mai napra itt a vége fuss el véle, még egy kis olvasás aztán megyek csicsikálni. kezd kimeríteni ez a sok elfoglaltság, és sokáig beszélgetés. ideje lenne végre pihennem, de annyi érdekes dolog van, amivel elfoglalhatom magam, hogy egyszerűen nincs szívem semmit abbahagyni.
na. jóccakát.

a Kendő.

most már pontosan tudom milyen is a hangulatom. olyan elbújós. pontosan elbújni szeretnék. egy jó nagy sál mögé, körültekerni magamat vele, beleszuszogni, megérezni rajta azt az illatot amit úgy szeretek, és ami nem tudom, hogy épp merre jár, vagy lehet, hogy pontosan tudom, hogy hol van, csak nem akarom beismerni, hogy mennyi mindent is tudok valójában.
de lehet, hogy éppen nem is olyan illatot akarok érezni, mert az orromban épp valami citromoskrémesbabaszappanos illat van, amit nem is tudok hová rakni, úgyhogy LESZEL SZÍVES MÁSKOR TÁVOLABB HÚZÓDNI TŐLEM, MERT ÍGY BENNE MARAD AZ ORROMBAN AZ ILLATOD. khm. nos. hol is tartottam. jaigen. hogy szeretnék beleszuszogni egy nagy kendőbe. csak egy baj van. az, hogy akárhány kendő van ebben a lakásban, mind az én parfümömnek az illatát hordja, egészen addig amíg ki nem mossa édesanyukám. de épp édesanyukám alszik, úgyhogy nem mos kendőt, tehát nem szuszogok bele semmiféle kendőbe, és nem tekerem magamra, és nem gondolom azt, hogy milyen jó lenne kifeküdni a diófa alá egy icipici nekem tervezett kis függőágyba, ami egy bazi nagy KENDŐ.

ennyit arról, hogy hülye vagyok, és bolond, meg KENDŐMÁNIÁS.

még nem pattant ki pontosan a gondolat a fejemből, vagyis nem született meg még a mai napom hangulata, tehát addig nem vagyok hajlandó megválni a jeges, téli tájképtől. megjegyzem, nekem tetszik. csak az nem tetszik amikor a vonaton a az ember lábát hibernálni próbálják, miközben kint szakad az eső.

lelépek olvasni, és utána elgondolkozom azon, hogy is fogok én holnap reggel 8óra 9perckor a vonaton ülni.
valószínűleg fáradtan.
de ennyi elég is.
aviszontlátásra.

amúgy természetesen tudom, hogy nyár van. és a blog háttere egyáltalán nem hasonlít a napsütésre, és a tengerpartra (érdekes módon a nyár fogalmához mindig mindenki a napsütést és a tengerpartot köti; én inkább az árnyékba való bemenekülést, a vizipipát, és a barátokkal való találkozásokat kötöm), de épp ez tetszett most meg, tehát ez a hátterem, és kész.

egyébként nem is tudom, de olyan negatív vagyok mostanság, hogy hányni tudnék magamtól. mi ez kéremszépen? szoktam kérdezni saját magamtól, de őszintén mindig csak reggel tudok magamnak felelni, amikor is félájultan ülök az ágy szélén, és ruha után tapogatózom. tudjátok, ezek azok a jelenetek, amikor a filmben a főhős az ágy szélén ül egy szál alsógatyában, lehajol, keresi a tegnapi nadrágot amit ledobott az ágy mellett, és közben halkan, rekedten alámondással az élet bölcsességei szólalnak meg. na. nálam nincs alámondás, csak gondolatok, amiket öt perc múlva a szoba sarkába bevágok, mert rájövök, ha egész nap azokon járatom a fejemet, akkor egyszerűen egy kétlábonjáró idegroncs leszek. ezt sajnos (persze csak idézőjelben sajnos), nem engedhetem meg magamnak, mert épp mindig akad valami érdekesebb dolog amin lehet gondolkozni, amivel el lehet szórakozni, tegyük fel, mai nap éppenséggel egy csomó vasalatlannal hadakoztam, de sajnos 5órányi vasalás után is csak a felét sikerült legyőznöm. kicsit mérges voltam rájuk, hogy ennyien vannak, de legalább ezzel akad némi munkalehetőségem, némi pénzem is, amit kedves szüleim adnak nekem; úgyhogy kezdem úgy érezni itthontartózkodásom nem teljesen hasztalan és hiábavaló. amúgy attól függetlenül, hogy kicsit néha negatívkodom, még mindig derűs nyugalommal szemlélődöm a világban, és úgy teszek, mintha nem is ebben az univerzumban élnék. persze mondjátok csak, "hol vagy te derűsen nyugalmas kisangyalom?!", nem igazán érdekel, igenis az vagyok, kivétel akkor amikor írtózatosan felhúzom magam valamin, és elkezdek ingerültködni. még tanulni kell azt a derűs nyugalmat, hogy minden helyzetben sikerüljön, de nopara, menni fog. aztán vigyázzatok nehogy a végén majd úgy tudjak veszekedni, hogy a végén megállapítsam nem is volt ez veszekedés, minek üvöltesztevelem, nincs is semmi probléma. láttam én már ilyet elhihetitek. az ordibáló felet így lehet a legjobban kihozni a sodrából. csak abban az esetben én voltam az ordibáló fél, aki írásban ordított; a másik fél pedig írásban nyugodtan válaszolgatott. na. én akarok lenni a nyugodt válaszolgatóóó.
olyan türelmet, és nyugalmat fogok tanulni nyáron, hogy szeptemberre és leszek a rémetek, aki mindenre halál nyugodtan válaszol.
ezzel foglak én titeket sírba vinni. titeket.
csak nem tudom még kik azok a ti.

olyan a blog háttere, amilyen a hangulatom.

jeges.

kurva életbe, hogy képes vagy akkora hatást gyakorolni személyemre, hogy kitöröljek egy általam igazi mesterműnek titulált blogbejegyzést. az más, hogy nem értettünk egyet:D

ja. : (...l)
te vagy a fordított.

*de a különbség meg drága kisangyalom az 2-1=1


:D

ja.és hülye buzi:D

teeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee. hülyeeeeee.
:)

csak panaszkodni kell, hogy unatkozom, és máris lesz program. bogival bicikli, utána sörak a régi osztálytársakkal, előtte még egyedül egy kávé. legyen ilyen a nyáááááár.

rossz az idő.

azt hiszem lemegyek a nagymamámhoz olyan paradicsomos gombócot enni. töltött paprika. naaa. és közben megkérdezem milyen voltam kiskoromban. és közben felírom. és utána mindezt megunom, hazajövök, és megkérdezek minden értelmes embert arról, hogy épp mit is tegyek. és persze nem fogják tudni az értelmes emberek, hogy mit tegyek. de sebaj. pontosan elfoglalom magam valamivel addig, amíg ezt megkérdezem, és amíg ezen filózunk.

bele lehet halni az unalomba? mert ha igen, akkor az én halálom egyre közeleg.

kicsit el vagyok keseredve, mert fogalmam nincs mit kezdjek magammal. el is mennék itthonról, meg nem is; de ha elmegyek itthonról nem tudom kivel találkozzak, mit csináljak, ha meg itthon maradok nem tudom mivel foglaljam el magam. szörnyű ez így. van egy csomó barátom, barátnőm, de mindegyikért több mint 2órát kell utazni. frrrrancba.
még csak első nap, de már most halálra unom magam.:S

milla üzenete:
*ezerbocs
*elment az áram
Brigi üzenete:
*jaj szegény
*hova ment?
milla üzenete:
*nemtudom
*elment halért
Brigi üzenete:
*és hozott is?
milla üzenete:
*nem
*sajnos nem kapott a boltban
*szegény áááááram
Brigi üzenete:
*szegény
*de haza is jött ugye?
milla üzenete:
*persze
*mondom
*visszajött
*csak nem hozott halat, mert nem kapott a boltban
*azt mondja
*várjál
*azt mondja be volt zárva a bolt
*ez a hülye nem a teszkóba ment
Brigi üzenete:
*hát igen az nagy hiba h nem tcsóba menzt:D
milla üzenete:
*pedig az van a legközelebb
*a kis buta
*még nem tudja
*majd gardííírozom őt
Brigi üzenete:
*:D

ééés; megújult a blog.
Régen változtattam már valamit az életemen, hát most úgy döntöttem elkezdem a változtatásokat. Először is a blogomon.
Nem vártam meg, hogy 24-e legyen, mint látjátok már előtte elkezdtem újra írni. A nyári szünet azt jelenti van időm, mint a tenger; és a kihasználatlan időben pedig kedvem van az íráshoz. Egyenlőre nem tudom még mit fogok csinálni egész nyáron, de majd úgyis megtudjátok a blogból, ha meg nem innen, akkor személyesen fogom elmondani. Már ha találkozom egypár emberrel. A jövő zenéje még ez, de nem szeretném tétlenül tölteni ezt a nyarat, úgy érzem az energiaszintem már a józan ész határát is súrolja (bár ez nem látszik mindig), úgyhogy nem fogok a fenekemen csücsülni, míg újra be nem csengetnek. Remélem az energiafelszabadulásommal együtt a bejegyzéseim humoros megjelenése is újra visszatér, és újra tudok majd nevetni önmagamon.
Majd meglátjuk.

sziasztok:)

ott, és úgy végződik ahogy elkezdődött.
ketten, az ablak alatti padon ülve, bámulva az autópályára, énekelve.
mi lesz velünk, ha nem jövünk többet vissza?
hálistennek még 3évet gondolkodhatunk rajta.

itt a vége, fuss el véle.
1óra múlva itt vannak értem apáék.
még 1óra és otthon vagyok.
jajjjjaajajjjneee.

el lettem felejtve. fáj a szívem, de túlélem, és továbbra is nevetek a világon. (k******b*)

SZERETLEK KOLLÉGIUM!

Millácska: hát mint látod.

Domika: millácska jól szórakozik.

kissangyalooom.

megszakad a szííííííííívem.

:(

utolsó nap.

4,51?

a szégyen. a kegyelemötös. a segítség ahhoz, hogy jobb legyél, mert lepontoztak. aztán szétesősre könnyezheted a zsebkendődet.

kezdek komolyan szétesni az utóbbi időben. sajnos tudósításaim életem lassú folyásáról, nagyon foghíjasak, nincs időm leírni mi történik velem, mert az vagy unalmas, vagy inkább nem akarom elmondani. így hát kezdem azt érezni, hogy blogom teljesen feleslegessé kezd válni, és hiába a sok emlék, lehet hogy nemsokára bezár a bazár. ki tudja. nemsokára egy éves lesz ez a kis blog, közeledünk a nagy naphoz, amikor is elhatároztam írásra adom a fejem. nem tudom még mit hoz a nyár, de ha visszatér a régi lendület, a főzéssel teli mindennapok, akkor lehet, hogy folytatom.
ha nem folytatom akkor fájdalom, örökre elveszek; a szemetek elől; mert amennyire érdekli az embereket, hogy mi van velem, akár fejre is állhatok, akkor is egymagam leszek. szóval.
sajnálattal közlöm veletek ezt a kis szünetet, amit beiktatok 24-éig, amikor is egy éves lesz a blog.
nem valószínű hogy tovább működik majd, de a remény hal meg utoljára.

szeretnék inkább a könyvemre koncentrálni, amit akkor is meg fogok írni ha a fene fenét eszik.


sziasztok.

legnagyobb vállalkozás?

milyen jó. annak örömére, hogy meggyógyult a lábam ("meggyógyult"), mehetek laborba, megvizsgáltatni a vércukorszintem. de örülök nektek orvosok, amikor kitaláltok minden hülyeséget, és elveszitek az ember fél napját.

szerintem hallgassatok dubstepet.

öhm.
na most akkor mi a franc van?:D he?

M.:figyelj. D. Neki az illat, az egy olyan anyag...
D.:-ami belőle árad.....
M.: amivel a gyanútlan áldozatait magához csalogatja. igen. végülis. belőle árad. de azt vedd figyelembe, hogy nem mindig ilyen. az illat nála múlandó. ha fürdik neki sincs ilyen illata. minden nap újra és újra fel kell vennie az illatruhát. mert este eltűnik. ő is csak ember.
D.: most jobb. Köszönöm.

ha.
ha.
ha.
le lettél oltva S.

bárhová megyek ott van.
ott van a metrón.
ott van a buszon.
ott van a vonaton.
ott van a szobámban.
ott van az ágyamban.
ott van a kollégiumfolyosón.
ott van a kollégiumfürdőben.
ott van minden egyes meggyújtott és eldobott cigarettánál.
ott van az ebédlőben.
ott van a németteremben.
ott van a kerepesi úton.
ott van a stadionoknál.
a keleti-pályaudvari burger kingnél.
a keleti-pályaudvari mcdonaldsnal.
ott van az esztergomi hídnál.
ott van a duna partján.
ott van a petőfi utcán.
ott van az osztályban.
az iskola folyosóján.
a menyecske utcai weiner teremben.
ott van.....
ott van mindenhol az emléke.

sehová nem lehet elbújni már, mert a kertben lévő fa alatt is ültünk együtt, és már onnan is elkerget valami.
valami kívülről széthúz, belülről szétfeszít, és ha összenyomom a kezeimmel akkor mégjobban feszít.

valami baj van...
..
.

sashaa(L)

osztálykirándulás

VATEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEER!!!!

ELFOGYOTT A SÖR MEG A SOPHIII!!!


képek majd otthonról. még nem értem haza.

milla képei életben. milla élete képekben.

a mostaniról nincs. csak ez. alszom és ronda vagyok. ezen a képen.meg az összesen. majd rakok fel normálisat.

a rendes csellista.következő korszak.

szőkőkútbanfürdős lettem utána, és mégjobban elvetemült.

kárómintáspulcsis, egyszerűlányka.

aztán jött a rasztalennék de nem lehet korszak. nem kellett fésülködni, ezért szerettem.

aztán lett a vasalthaj, csőnadrág

ilyen voltam először.

remek hetem koronájának drágakövei mind azok a dolgozatok amik ezen a héten sikerültek vagy/és nem sikerültek, és csókoltatom ugyebár az összes hülye tanárt is meg persze elképzelten szabad estéiket amiken dolgozatokat javítanak, és utána három hétig azt hallgathatom, hogy ő ilyen szart többé nem vesz kezébe, de azért minden órán dolgozatot fog íratni.

vicces ez az iskola tulajdonképpen; maga nemében vicces;főleg mikor sorfalban állva röhögöd ki a folyósó közepén azokat akik épp most izzadnak a felvételin, és arcodon még mindig a szád foglalja el a legnagyobb helyet mikor izzadva mászkálnak hangszerrel a kezükben te meg már vágtatsz órára, és még mindig vigyorogsz, hogy "öccsém nem tudod mire vállakoztál"!!! próbálkozni lehet, csak aztán nehogy elweineresedjen a sok kis elvetemült zenészpalánta, aztán majd óráról is azért késsenek el mert az ajtón suttyomban kisettenkednek cigizni az iskola mögé. ejnye.
bejnye.
most kezdek rájönni hogy mennyire imádom én ezt a helyet, király minden, meg némi kis probléma néhanapján, aztán ordíthatjuk kórusban hogy "ESSSZEM F*SSZOM MEGÁLL!!!" és röhöghetünk hogy egy lány nem mond ilyet mert hiányzik hozzá egy testrésze.
najó húztam mert kedvem támadt smst írni szerelmemnek. najóccakát.

Wl(L)
:)

váúú már szerda van. francba mindjárt hétvége. ááá:)

neeeeeeee.:D

köszönöm ezt a 15hónapot Neked.

mindenoké.hahaha.

kínomban már bárányok hallgatnak-ot nézek, és keresem az olyan filmeket amiktől megijedhetek, de egyiktől se megy, derűsen nézem az ijesztgetést, röhögök magamban, haha az élet ijesztőbb.


néha kimenekülök a szobából, csak hogy ne....ne kelljen bent lennem. pedig jogom van ott lenni.
kíváncsi vagyok, mikor kap majd megint sírógörcsöt az állítólagos legjobb barátnőm és mikor fognak majd hárman a velem szemben lévő ágyon ülni, és nem fognak tudni megszólalni, és majd mikor róják fel nekem az éppen és soha nem létező bűneimet. ugyebár általában a rossz dolgok minden visszaütnek. milyen jó.

szép az élet. de tényleg.
akármennyit gondolkozom ezen az egészen, egyre jobban nem értem.
most akkor... mi történik?

fffrancba.
francba.
francba.
bánat.

francba, hogy kezd hasonlítani a helyzet, arra a helyzetre ami az istvánban történt. hogy az egyik barátnőm alig szól hozzám, és meg se magyarázza hogy miért. és már megint szünetekben csak ülök, és hálát adok az istennek, hogy legalább ott van még a legjobb barát. jajjj. megmagyarázhatatlan.

Idegleléééés:)
Idegleléééés2:)
Na, ma mit nézünk?



úgy szeretek én kolis lenni:)

ez az egész világ épp az én idegeimet tépkedi, főleg a saját tulajdon csellóm. nem tudom mit csináljak.

hümm. lehet hogy vasalni kéne, meg pakolni meg fürdeni meg satöbbi?
nem ártana az biztos.

flash. jajdenagyon flash:D gyájjjbuksi. :D


-bagi vagy piramis?
*bagi.
-jóakkor bagizunk.
*1
-2
+3
/4
*5
-6
+BAGIIIIII
*1
-+/ELCSESZTEEEEEEEEED:D
*akkor piramis.
-na akkor te kezded.
*öööööööö.mennyit is?:D


jajneee.
fárasztó volt ez a hét:D

szegény csellóm:(
ott alszik nélkülem egy idegen helyen, biztos sír, és holnap majd szétszedik és megcsinálják normálisan; és aztán majd csak vasárnap lát újra; jaj hogy sírhat:( jajajajajjjj.
jaj szegény csellóm.
jaj szegény én.

jaj szegény mindkettőnk.

sasadiii

milyen régen írtam én már innen bejegyzést. te jó issten. de ma. ma megtört a jég (úgy látszik), bokros teendőim közt lett egy kis idő, és végre feljutottam ide is. sajnos mostanság nem tudom túl sokat írni a blogot, kevés az idő, félévzárás, vizsgák, para, kitölti a mindennapokat. csellóból úgy érzem éppen szárnyalás van ezerrel, örülök annak is, hogy megdicsértek csellóvizsga után.
4,7 lett. az ötös. pedig elsősnek ötöst nem adnak. ehhez képest. azért jópáran kaptunk az osztályban ötöst, sőt volt aki 4kilencet kapott, ami azért már egészen pofátlan eredmény, főleg hogy azon a tanszakon jobb nem is lett. valahogy jól sikerült az osztályunk:D
pá.


u.i:14:)(L)

ööhm. hogy is mondják ezt? hangszálgyulladás?
két-három nap beszédszünet.
hogymondjam.
nekem olyat mondani, hogy ne beszéljek, olyan mintha a levegőt vennétek el.
borzalom.

gyerekeeeek. szép az élet hejjhó. gyönyörűséges volt ma a főtárgyam, meg lettem dícsérve, remélem vizsgán is úgy fognak sikerülni a darabok ahogy órán. ha igen--akkor meg leszek magammal elégedve. szolfézsból is meg lettem dícsérve, bár nem tudom mire föl, főleg hogy épp azért feleltem, mert majdnem megbuktam. de most már megfogadom, hogy rendesen mindent megtanulok, még azt is amit talán nem is kéne(TÖRÖLVE,TÖRÖLVE, TÖRÖLVE!!!!!!!!!!!), minden órán ott leszek (ahogy eddig is ott voltam majdnem minden órán, kiv. betegség satöbbi. nem tudom honnan varrtak a nyakamba tíz igazolatlant, de ezért még vonóval kergetem meg az egész igazgatóságot, és bizonyítom be, hogy rosszul tudják, nincs igazolatlanom, pláne nem 10, és pláne nem november 31ig.) és én leszek a legpengébb a csoportban. na??
jómi?
amúgy, az osztályfőnök azt mondta, hogy meg van velem elégedve, mert jó a bizonyítványom. mégszép.
na lassan szintzárás. távoztam. (és befejezem önmagam fényezését. nem is szoktam ilyet.)
:) jóccakát

inkább nem sorolom fel, hogy pontosan hány dolgozatot írok holnap, és hogy mennyire ideges vagyok miattuk. földrajz, matek, nyelvtan, zir. még hátra van a föci. jaj.

new york DC.

köszönjük ezt a remek hozzászólást. KRISTÓF(L)

szilveszter.

dávid.csirke van a fejeden.

és ne is próbálkozzatok. félpályáról gólt csak én tudok rúgni.

hahaha.


és tiszteletbeli kanok lettünk:D


jajezdejóvolt(L)