2009. június 26., péntek

délután.

úgy másfél óra csendespihenő után megszállt az ihlet, na nem az írás irányába, hanem szobarendezés ügyben. persze volt egy kis rásegítés, mégpedig köszönhetem ezt matekfüzetemnek, amiben majdnem hasraestem amikor kitámolyogtam az ágyból délután háromkor. természetesen apa tegnap már megkért, hogy pakoljak össze, mert nincs túl nagy rend a szobámban, de ez szobarendezősihlet nélkül nem ment. na szóval, meg volt az ihlet meg minden, márcsak ki kellett találni mi hová merre legyen. fél óra múlva, miután szétpakoltam a szoba egyik sarkát, elszállt az ihlet és a kedv is, hajj beérem én ma ennyivel holnap folytatom, kiáltottam fel. elheveredtem az ágyon és elkezdtem olvasni az egyik ismerősöm könyvét (mármint amit ő írt). pihentem ott a könyvvel fél órát vagy tudjaisten mennyit és fél hatkor rájöttem, hogy én bundáskenyeret akarok csinálni. mert ahhoz van kedvem. és az lesz a vacsora is. lerohantam a konyhába, előszedtem tojást kenyeret mindent, nekiálltam bundáskenyeret alkotni. meg csináltam meg minden, amikor kedvesjóapám kijelentette hogy ő nem éhes, az öcsém nem akart olyat enni, anya karfiolt evett mert pesten volt és inkább ette azt amit ebédre csináltam, és hirtelen nekem se volt már kedvem a bundáskenyérhez. nasebaj mondom, akkor paradicsomsalátát csinálok. csináltam azt is, és mindezek után leültem karfiolt enni, mert az úgy jó.
a bundáskenyeret meg megeszem reggel.
hogy milyen okos vagyok én:)

2 megjegyzés:

bogï írta...

pont ma jutott eszembe az a könyv. :)

maifosz írta...

nálunk is bundáskenyér volt ma :)