nahát, nahát, ma sikerült 11kor kimásznom az ágyból, természetesen most sem magamtól. a macskám keltett fel, mert őrülten szeretett volna bejönni a szobámba, tehát muszáj volt eleget tenni kérésének.
tegnap este már nem volt se időm, se kedvem írni, mert háromnegyed11kor értem haza. akkor meg már hová írkáljon az ember, különben is volt gyrosom inkább azzal voltam elfoglalva, az írás várhat holnapig.
tegnap délután mint említettem már, felmentem kristófékhoz, és konkrétan 3 órát szórakoztattam a kicsiket. szedtünk meggyet a szomszéd fájáról kinnt a tetőn, aztán rajzoltunk lepkét, megetettük salátával az agámákat, aztán felmentünk a kertbe, én hintáztam míg a kicsik szöcskét fogtak, aztán megintcsak megetettük az agámákat(mostmár szöcskével), utána fogócskáztunk, fociztunk, fáramásztam barackért, mert azt akartak enni, málnát is szedtünk, hintáztunk, és aztán fél7kor én azt mondtam, hogy jólvan gyerekek már eleget játszottunk, megyek a kristófhoz pihenni. komolyan, láttam magam kábé 15év múlva.
szóval aztán mentem a kristófhoz, Tőle pedig fél10előtt jöttem el, természetesen már késésben voltam, de sebaj. körülbelül 10métert sétáltam, aztán rájöttem hogy így sose fogok leérni a széchenyi térre, ezért lekaptam a cipőmet és lefutottam a térre. 8perc volt. nagyon büszke voltam magamra, hogy egyszer se álltam meg. :)
na távozom fürdeni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése