2009. július 1., szerda

csapó ÖT.

mintha nem írtam volna ma még eleget. :)
sebaj, az ebédfőzős rész kimaradt, pótolni kell, másnap már nem emlékszem minden részletére.
mai menü rántott patiszon, barna rizs, kukorica saláta, meg pár szem rántott hal (mert ugyebár a patiszont nem szeretjük annyira. később kiderült hogy mégis.)
első lépésként reggel bolt, vásárlás, 9körül kelés, kipihent arc.
10körül elkezdhetünk azon gondolkozni, hogy mikor kéne felrakni főni a rizst, ugyanis ez zacskós (modern világ hajjaj), és legalább 45percig kell főnie. gondolkozzunk, majd állapodjunk meg egy barátságos 11órában, mert akkor biztos kész lesz, mire édesapánk telefonál, hogy mi a helyzet, kaja van-e. (tényleg telefonált, de akkor még kaja nem volt) 10től 11ig foglaljuk el magunkat, majd tegyünk fel forrni vizet (teavízforralóban természetesen) és essünk kétségbe hogy úristen nem tudjuk 11kor feltenni a rizst mert a víz még nem jó. tessék megnyugodni, a patiszon is lesz legalább fél óra, nem kell délben kajálni (az érzékenyebbek itt ordíthatnak hogy : DEDE!)
hívjuk fel kedves édesanyánkat hogy a patiszont tulajdonképpen úgy kell-e megcsinálni ahogy gondoljuk, és nem úgy ahogy nem kell. nyugalom úgy kell ahogy gondoltuk , neki is állhatunk.
álljunk neki.
vágjuk fel a patiszont (előtte nem árt lepucolni) sózzuk meg, hagyjuk egy kicsit állni. a rizst meg közben már rég feltettük, és nem feledkeztünk meg róla. ugye?
hagytuk állni a patiszont, most már elég volt, imádkozhatott kettőt is, mostmár meg kell halnia forró olajban. szedjük elő a panírozáshoz szükséges hozzávalókat, kínozzuk meg szegény patiszont, majd miután felkészítettük a teljes eltávozásra, süssük meg. az már nem fáj neki.
megsütöttük.
remek.
vegyük elő a halat. süssük meg azt is.
és. kétségbeesetten vegyük mostmár észre (de tényleg) hogy a kukoricasalátát nem csináltuk meg. na gyorsan hozzávalók, keverjük őket össze, nahát most elsőre minden sikerült.

hiába. a gyakorlat:)
utolsó lépésként terítsünk meg, és csípőre tett kézzel álljunk meg a bejárati ajtó előtt ezzel jelezve, hogy igazán hazaérhetne már édesapánk.
ha megérkezett, melegítsünk meg mindent, mert kihűlt a kaja, és kajáljunk meg.
jó gyerek vagyok, de a héten először a mosogatnivalót másra hagytam:D

1 megjegyzés:

maifosz írta...

Jajj, olyan sokat írsz, nem győzöm olvasni! :) Én se vagyok persze semmi, na de ennyit...