2009. július 23., csütörtök

csapóHÉT

óó visszatértek a régi szép idők, főzök újra.
mai menü lasagne volt, mr. jeles gergő ( a név kiírása a tisztelt megnevezett beleegyezésével történt) kedvenc eledele.
első lépésként, keljünk fél11kor arra, hogy kedves édesapánk felhív minket, mit hozzon a boltból, mert épp a teszkóban van, és azt csiripelték a madárkák hogy ma én főzök.
tehát, leadjuk szépen a rendelést, bevetődünk a számítógép elé, és szerelmünkkel megtárgyaljuk kedves öcsénk tüszősmandulagyulladását, és esetleges másfajta betegségét is.
11körül távozzunk a számítógép elől, és némi megdöbbenéssel konstatáljuk, hogy már 11óra, és az ebéd mikor lesz kész, és egyáltalán döbbenjünk meg azon is hogy a napból eltelt már 11óra, és mi még semmit nem tettünk az emberiségért a mai napon. namármost, tessék azért nem nagyon megdöbbenni, csak egy egészen kicsit.
na. második lépés. pirítsuk meg a húst, keverjük össze a szószt a hozzávalókkal, és ijedjünk meg rögtön, mert nem olyan piros a szósz mint a képen. nyugalom, egy kis főzés és máris olyan lesz. vagy, inkább hasonló.
reszeljünk pánikszerűen sajtot, mert már fél12 van, és ennek a kajának még sülnie is kell.
na. kész vagyunk mindennel, szósz is forró, sütőt ugye már hamarabb bekapcsoltuk, rétegesen bepakolunk mindent egy tálba, és behajintjuk a sütőbe.
miután megsült, márcsak annyi a dolgunk, hogy kiálljunk csípőre tett kézzel az ajtóba, és mérgelődjünk mert édesapukánk negyed1 helyett háromnegyed1kor jön haza.
sebaj, az ebéd finom lett:D

Nincsenek megjegyzések: